A sajátos párosítás teszi lehetővé, hogy az Óbudai Egyetem felzárkózzon, sőt akár megelőzze ezen a területen a hazai és a nemzetközi konkurenciát, a felsőoktatási intézményeket. A hidrogén és hibrid rendszerek tanszéke ősztől már várja a hallgatókat.

Azt, hogy mit keres egy autós márkakereskedés az egyetemen, Szilasi János segít megértetni, aki egyszemélyben a Toyota Sakura vezérigazgatója és az Óbudai Egyetem új tanszékének vezetője, címzetes egyetemi docens. (Már önmagában ez sem hétköznapi álláshalmozás.) „Van egy víziója a jövőről a Toyotának. A világon az első hibrid a Toyota Prius volt. Amikor kijött vele, az emberek nem értették. Azt hajtogatták: „Ilyen állat nincs.” A szakértők is megkérdőjelezték a létjogosultságát, az akkor még olcsó benzin világában. Negyedszázad telt el azóta, mára átalakult az autópiac, Európában minden második autó, amit eladnak, az hibrid, pedig ezt a meghajtást soha nem támogatták úgy az államok, mint most az elektromos autókat.”

Szilasi János szerint az autópiac jövője nem egyetlen hajtásláncban rejlik: „Nem egyfajta meghajtásban látjuk a jövőt, szerintünk egy új ökoszisztéma fog kialakulni, amelyben helye lesz a hibrid, a hidrogén, az elektromos, de még a hagyományos (benzin, dízel) autóknak is. Meggyőződésem, hogy egyik sem lesz egyedülállóan működő technológia, éppen ezért fontos, hogy a jövő mérnökei megismerhessék az összes lehetséges alternatívát.”

Az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente, szintén kiemelte az új tanszék jelentőségét: „Az Óbudai Egyetem számára létfontosságú, hogy a hallgatók minden ismeretet megszerezhessenek a modern és fejlődést hozó technológiákról, amik akár az ökolábnyom csökkenését is eredményezhetik.” A rektor hangsúlyozta, hogy a diákok részéről nagy az érdeklődés, és velük együtt egy élhetőbb társadalmat építenek a jövő számára.

„Az Óbudai Egyetem és a márkakereskedés együttműködése több éves, de ezzel most szintet lépünk, közös ipai tanszéket alapítunk.”

A rektor azt is elárulta, mindezt arra alapozzák, hogy a Toyota Sakura az országban elsőként egy teljes körű hidrogén szerviz felépítésében gondolkodik, amit a fővárosi, pontosabban az  óbudai Szentendrei úton akar megvalósítani, ahol az egyetemmel karöltve egy saját oktatóállomást, sőt ennél is többet, kutatóállomást állítanának fel.

„Ez a rendhagyó összefogás, amellett, hogy emeli az egyetem presztízsét, az oktatóinknak és a kutatóinknak egyaránt versenyhelyzetet teremthet.” – összegzett Kovács Levente rektor.

Tegyük hozzá, nem akármilyen versenyhelyzetet. Bizonyos helyzetekben akár öt-tíz éves előnyt is jelenthet ez a többi, hagyományos formában működő felsőoktatási intézménnyel szemben. Ennyit számít, hogy a márkakereskedés közvetítésével az Óbudai Egyetem közvetlenül hozzájuthat a világ első számú autógyárának, a Toyotának a legújabb kutatási eredményeihez és fejlesztéseihez.

Füredi István a média világából kilépve alapította jó három évtizede a Toyota Sakura márkakereskedést, ami az egyik legnagyobbá nőtte ki magát, de nem ez izgatja igazán. „ Két márkakereskedéssel több vagy kevesebb az országban, valljuk be, nem oszt, nem szoroz.” – mondja. – „Ami igazán számít, az az, hogy kiművelt emberfőket adjunk a hazának, akik képesek megfelelni a jövő kihívásainak, hogy a Föld tisztább, élhetőbb, jobb hely legyen az unokáinknak. Ehhez remek partner az Óbudai Egyetem.”