A pozsonyi munkaügyi hivatal adatai szerint szeptemberben mintegy 23 500 külföldi dolgozott Szlovákiában , a többségük, közel 19 ezren uniós tagállamból érkeztek. Ezres nagyságrendben dolgoznak Szlovákiában a szomszédos országokból, Csehországból, Lengyelországból és Magyarországról, de a legtöbben (5839-en) Romániából jöttek. A legtöbben szakmunkát végeznek vagy gyártósorokon dolgoznak, az uniós tagállamokból érkezetteknek például több mint fele, csaknem 12 ezer ember végez olyan munkát, amelyhez legfeljebb szakiskolára van szükség.

Ezt a munkát a szlovákiai munkanélküliek is elvégezhetnék, hiszen a 350 ezer állástalan bő fele, 206 ezren legfeljebb szakiskolai végzettséggel rendelkeznek. Elemzők szerint azonban a probléma a tartós munkanélküliségben és az átképzés hiányában rejlik. „Azt elfogadom, hogy a munkaadóknak megéri a szomszédos országokban keresni képzett és motivált munkaerőt, az azonban már meglep, hogy Romániából is megéri utaztatni az alkalmazottakat” – értékelte lapunknak a munkaügyi hivatal adatait Viliam Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (IZ) igazgatója.

Az egyik ok szerinte a tartós munkanélküliség. „Inkább hoznak külföldről alkalmazottakat, az állami támogatás ellenére sem akarnak tartós munkanélkülieket alkalmazni” – mondta Páleník. A 350 ezer hazai állástalan 52 százalékának (185 ezer embernek) több mint egy éve nincs munkája, de ennél is riasztóbb, hogy több mint 21 százalék (74 ezer ember) már legalább négy éve nem dolgozott. „Ezeket a munkanélkülieket egyetlen munkaadó sem szívesen alkalmazza, őket előbb dolgozni kell megtanítani” – véli Páleník. A másik ok szerinte a munkaügyi hivatalok átképzési rendszere. „Szinte semmit sem költenek a hivatalok az állástalanok képzésére” – állítja Páleník. A hivatalos statisztika szerint 2014-ben alig több mint 600 ember vett részt átképzésen.

A külföldi munkavállalók általában nagyvállalatokban dolgoznak. A szlovák munkaügyi hivatal ugyan nem vezet céges bontású statisztikát, de a járási adatokból ez derül ki. A fővároshoz közeli Galántai járásban például – ahol a Samsung az egyik legnagyobb munkaadó – több mint 1200 külföldi dolgozik.