A tárca tájékoztatása szerint a fejlesztés 2015 és 2018 között valósul meg, az első évben alapvetően tervezési, és közmű-fejlesztési feladatokat végeznek. A fejlesztés legfontosabb elemei: a kifutópálya meghosszabbítása, a reptéri gurulóutak szélesítése, a repülőgépek parkoló- és állóhelyeinek kibővítése, a bázison belüli közművek, üzemanyag töltőrendszerek kiépítése, illetve felújítása, valamint a híradó-informatikai és légi-navigációs rendszerek modernizálása.

A jelenlegi tervek szerint 2018-ig a pápai reptér teljes értékű légi szállítási csomóponttá válik, vagyis alkalmas lesz bármilyen típusú katonai repülőgép korlátozás nélküli fogadására, valamint azok földi kiszolgálási feladatainak biztosítására - közölte a szaktárca.

A korábbi fejlesztések eredményeként 2008 és 2012 között kétfunkciós légibázissá alakították a repteret, ami azt jelenti, hogy alkalmassá vált a vadászgépek mellett a C-17-es szállítógépek fogadására, állomásoztatására és kiszolgálására.

A NATO szövetséges partnerek közül Magyarország kilenc tagállammal, valamint Svédországgal és Finnországgal 2008-ban megalakította a Stratégia Légi szállító Képességet (SAC), melyet a Nehéz Légiszállító Ezred üzemeltet - teszik hozzá.

A pápai bázisrepülőtér fejlesztését a szeptember 5-i walesi NATO-csúcstalálkozón Magyarország, mint a szövetség készenléti akciótervéhez való hozzájárulást jelentette be.