Kásler Miklós felidézte, hogy milyen feladata volt az eseménnyel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi): a tárca előkészítette a pápalátogatást, hogy a pápa érzékelje az erdélyi római katolikus egyház "ősiségét, folyamatosságát, jelenlétét", és azt a jelentős szerepet, amelyet az évszázadok során betöltött. A minisztérium különböző ismertetőket adott át neki, többek között a magyar szenteket bemutató könyvet. Eljuttatták Csíkszeredába a Szent László-ereklyét, amely ott volt a pápa által bemutatott szentmisén a Csíksomlyói nyeregben.

A Csíksomlyó Expressz éjfél után indult el Szombathelyről, majd Budapesten csatlakozott hozzá a Székely Gyors. A két vonat pénteken kora reggel Budapestről - egy tizenhat kocsiból álló szerelvényként - indult Erdélybe. A június 10-éig tartó zarándoklat legfontosabb programja a csíksomlyói búcsú pünkösd szombatján. Emellett a vonat utasai vasárnap ellátogatnak a Gyimesekbe, a történelmi Magyarország ezeréves határára, ahol a Kontumáci kápolnánál szentmisén vesznek részt.

Innen a zarándokok egy része az alcsíki Csíkszentsimonba megy, ahol átadják a Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekotthonai javára gyűjtött adományaikat. A zarándokok másik része Madéfalvára utazik, hogy részt vegyen a "pünkösdi forgatagon".

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.