A felszolgálási díj tervezete alapján a vendéglátó üzletek lakossági fogyasztás esetén maximum 15, céges rendezvényeknél pedig 20% díjat határozhatnak meg. Fontos ugyanakkor, hogy a felszolgálási díj alkalmazása – a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően − továbbra is önkéntes, arról a vendéglátó üzletek üzemeltetői dönthetnek a munkavállalóik megbecsülése, juttatásaik növelése érdekében. A borravalót érintő javaslat pedig rögzíti annak adó- és járulékmentességét, és módosítja a kifizetés feltételeit is annak érdekében, hogy a munkavállalók minden esetben levonásmentesen kaphassák meg a vendégektől nekik járó plusz díjazást. A Magyar Turisztikai Ügynökség üdvözli a szakmai szervezetek által is támogatott tervezeteket, azoknak köszönhetően ugyanis nem csak a vendéglátásban dolgozók juthatnak több bevételhez, de nőhet a szektor munkaerő-megtartó képessége is.

A gazdaság új fellendülésének egyik legfontosabb hajtóereje a turizmus. Az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása több mint 12%, a központi költségvetés bevételeinek pedig több mint 10%-át a turizmushoz kapcsolódó fogyasztás és foglalkoztatás eredményezi. Az iparág társadalmi jelentőségét jól mutatja, hogy abban közel százezer kis- és középvállalkozás működik, így a turizmus mintegy 400 ezer család megélhetését nyújtja hazánkban.

A vállalati rendezvények esetére meghatározott magasabb mértékű felszolgálási díj kiemelten erősítheti a hazai vendéglátás, tágabb tekintetben a teljes turisztikai ágazat versenyképességét. A nemzetközi üzleti rendezvények, nagyszámú küldöttet fogadó konferenciák, kongresszusok ugyanis jelentős mértékben járulhatnak hozzá a beutazóforgalom erősödéséhez.Az új maximalizált mérték pedig lehetővé teszi, hogy a hazai szolgáltatók versenyképes bért biztosíthassanak azon magas minőségű szakmai munkát végző dolgozóik számára, akiket ezeken a nemzetközi igényeket kielégítő rendezvényeken foglalkoztatnak. Így nem csak a munkavállalók által megkeresett összeg emelkedhet, de nagymértékben nőhet a szektor munkaerő-megtartó képessége is”– emelte ki Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, a lakossági fogyasztására vonatkozó 15%-os maximum mérték pedig a kisebb forgalmú, jellemzően családi vendéglátó egységek versenypiaci helyzetének erősítéséhez járul hozzá. Fontos, hogy a korábbi előírásoknak megfelelően felszolgálási díjat továbbra sem lesz kötelező alkalmazniuk a vendéglátóknak. De, amennyiben ezt megteszik, az része a számlának, az abból befolyó összeg a szolgáltatók bevétele, amelyet viszont továbbra is kizárólag dolgozói bérek kifizetésére fordíthatnak.

A felszolgálási díj ugyanakkor nem azonos a borravalóval, amelyet minden esetben önkéntesen fizet a vendég. Jelenleg ugyanakkor ez csak akkor adó- és járulékmentes a munkavállaló számára, ha azt a számlától külön, készpénzben, közvetlenül a felszolgálónak adja a vendég, vagy egy olyan borravaló tárolóba helyezi, amelynek tartalmát a felszolgálók osztják szét egymás között. A tervezet nem csak kimondja a borravaló adómentességét, de rögzíti, hogy ez független a kifizetés módjától is. Azaz, a munkavállaló akkor is levonásmentesen kell, hogy megkapja azt, ha a vendég elektronikusan, vagy azonnali átutalással fizet. Az ehhez szükséges technikai feltételeket pedig a vendéglátó üzletek pénzintézeteinek kell biztosítaniuk. „A borravaló kiemelt motivációs bevételt jelent a vendéglátásban dolgozók számára. Az előterjesztésnek köszönhetően immár az egyre inkább bankkártyával fizető vendégek is kényelmesen adhatnak borravalót, tudva, hogy az a felszolgálóhoz kerül. Mindez ráadásul a munkáltatóknak is költségoptimalizáló megoldást jelent” – mutatott rá Könnyid László.