A Roma atlasz adatai nagy eltérést mutatnak a hivatalos népszámlás adataitól. Az utolsó népszámlálás (2011) adatai szerint csupán 105 738 lakos vallotta magát roma nemzetiségűnek, ami a szlovákiai lakosság 2 százaléka. A rendszerváltást követő 3 népszámlálás során a magukat romának valló lakosok száma emelkedett Szlovákiában, 1991-ben 75 802 lakos (1,4%), 2001-ben 89 920 lakos (1,7%), majd 2011-ben 105 738 lakos (2%) vallotta magát romának. A népszámlálási adatok kapcsán rendre felmerül, hogy messze járnak a valóságtól a roma közösségek felmérése terén.

A 403 ezer roma 46,5 százaléka él teljes mértékben integráltan a többségi társadalomban. Az atlasz szerint a többiek szegregált településrészeken vagy a városok, falvak határában lévő romatelepeken élnek. Az adatok alapján nőtt a szegregált telepeken élő romák aránya: míg 2004-ben az arányuk 40% volt, addig idén már több mint 53%. „A többségi településtől teljesen elkülönített telepen él a romák 17%-a, mintegy 68 540 ember” – áll a jelentésben. A 231 telep teljesen községeken kívül található, az átlagos távolságuk a településektől 900 méter, a legnagyobb távolság 7 km.

Utoljára 2004-ben készült ilyen jellegű romaösszeírás. Ez akkor 320 ezer romát mutatott ki. Ha az adatgyűjtés módszertana és minősége ugyanolyan volt, mint 9 éve , akkor közel egy évtized alatt a negyedével nőtt a cigányság létszáma Szlovákiában.

A felmérés szerint a legtöbb roma Besztercebánya megyében él, itt a lakosság negyedét adja az etnikum. Ezt követi 24 százalékos részaránnyal Kassa, majd 23 százalékkal Eperjes. Zsolna megyében mindössze két százalékos a romák számaránya, 153 községben nem él egyetlen roma sem.