Szerbia legészakibb városa, a Vajdaságnak pedig a 2. legnépesebb városa Szabadka, 94.000 fővel. Szerbek, magyarok, horvátok és bunyevácok lakják. Ezúttal erre a csodálatos településre kalauzolta el az Inforádió hallgatóit Dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima díjas turisztikai szakújságíró.

A szakértőtől a hallgatók megtudhatták, hogy 1869-ben a vasút megépülése volt az egyik legjelentősebb esemény Szabadka történelmében, akkortól ugyanis végre exportra tudták bocsátani a terményeket, innen kezdődött Szabadka virágkora. A mocsáros részeket kiszárították a város területén, majd elkezdődtek az építkezések. Ekkor épültek a szecessziós paloták, köztük Lechner Ödön épületei. A közelben voltak a palicsi olimpiának nevezett palicsi sportjátékok, egészen 1914-ig. Szabadkán járt II. József és Ferenc Ferdinánd trónörökös is, utóbbi vonattal.

A magyar szecesszióra jellemző a szív motívum, merthogy a tulipánra emlékeztette a tervezőket, ami egy fontos virágunk. A kapuk felett gyakran van egy szív, ami azt szimbolizálja, hogy valaki szívének meg kell nyílnia ahhoz, hogy beléphessenek az otthonába. Gyakran láthatunk Zsolnay kerámiás épületeket is, melyeken többnyire a kék és zöld szín dominál.

Az 1800-as évek végén épült szecessziós házak a maguk korában nagyon modernnek számítottak, volt bennük étkező, férfi dohányzó, cselédszoba, minden szobához tartozott angol wc-s toalett, ami újdonságnak számított. Több ház Raichle Ferenc nevéhez kötődik, akinek szobra is van Szabadkán. Minden épületnek izgalmas a története, amit egy jó idegenvezetővel meg lehet ismerni.

Kevesen tudják, hogy London után Szabadkán volt a 2. jéggyár Európában és az első Negro cukrot is Szabadkán gyártották. Fontos kulturális központ volt a Monarchia idején, ezt a pozícióját pedig napjainkban is tartja. A Monarchia idején a 10. legnagyobb város volt Szabadka, távoli tájakról is érkeztek ide üzletemberek, kereskedők. Takarékpénztár palota is épült Szabadkán, rajta mókussal, méhhel és bagoly szimbólumokkal, amik a gyűjtögetést, a takarékoskodást, és az okos gazdálkodást jelképezik.

Szabadkán rengeteg emlék kötődik az itteni híres művészekhez, köztük Kosztolányi Dezsőhöz, akinek édesapja egy szabadkai iskola igazgatója volt. Sok épület visszaköszön a műveiben.

Van egy rózsaszínű neoreneszánsz épület is Szabadkán, ami az első magántulajdonú lift otthona is volt a Monarchiában. A színházat 1854-re építették fel. Először magyarul és németül, majd csak magyarul, végül pedig szerbül és magyarul játszottak darabokat. 2007-ben kezdődött a felújítás, ami azóta is tart. A szabadkai építészeti csodák, a neobarokk, neoreneszánsz és a szecesszió elbűvöli a látogatókat. A felújított könyvtár épülete gyönyörű, a bejáratánál még turul is van.

Szabadkán villamos is járt korábban, de már csak egy múzeumi darab van kiállítva, amit csak rendezvényekre használnak. Nem messze a villamostól van egy szökőkút is, gyönyörű kerámia berakással.

A téren áll Bíró Károly szobra, aki híres polgármester volt, az ő időszakában sokat fejlődött a város. A majomplacc az egyik népszerű hely, ahová a fiatalok szeretnek kijárni, ami hivatalosan Szabadság-tér, sok kiülős hellyel, kávézóval, fagyizóval – köztük egy 100 évessel. Itt a csoki és a karamell fagyi a legjobb a szakértő szerint.

A Városháza a legenda szerint 999 erdélyi facölöpön áll. 1910-re készült el a hatalmas, 6000 négyzetméteres épület, 7 toronnyal, ami a 7 vezérre emlékezteti a látogatót. Van egy kilátó is, ahonnét pazar a kilátás.

Szabadka Európa egyik legzöldebb városa, tele parkkal, fákkal, a belvárosi részen is. Még ostorfákat is ültettek ide egykor, hogy megkössék a port. Október-novemberben a legszebbek a helyiek szerint. A környéken fellépett Blaha Lujza is, a férjével együtt, aki az itteni katona zenekarnak volt a vezetője.

Európa második legnagyobb zsinagógája a budapesti után a szabadkai zsinagóga, amit nemrég újítottak fel. A zsinagógát 1902-ben építették Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. A művészeti és esztétikai értéke mellett azért is rendkívüli zsinagóga Európában, mert az egyetlen, amely a szecesszió magyar változatának jegyeit viseli. Az ezen stílusra jellemző virágos dekoráció, pávatoll, tulipán, stilizált rózsa vagy liliom formájában, a homlokzatokon és a beltérben is megtalálható, az ólomüvegeken és a festett falakon is. Az ólomüvegek Róth Miksa pesti műtermében lettek kidolgozva, a homlokzati dekoráció és a cserepek pedig a pécsi Zsolnay Porcelángyárban. A beltér, sátorként elgondolva, az ótestamentumi időkre emlékeztet, a színek élénk harmóniája pedig a hívőkben az öröm érzetét kellett, hogy felébressze. A szabadkai zsinagógánál ki kell hangsúlyozni az avantgárd szerkezetet, szerkezetének és dekorációjának összhangját, a funkció és a forma áthatását.

Egyházi épületek sokasága áll a városban, van szerb orthodox templom és ferences szerzetes rendi templom is, a Szent Teréz székesegyház pedig hasonlít a kalocsai érseki bazilikához.

Rengeteg étterem is van Szabadkán, a helyi finomságokat érdemes megkóstolni a vajdasági városban.

Fotók: Kiss Róbert Richard