Pered a vágsellyei járásban fekvő nagyközség, 3700 lakosából a legutóbbi népszámláláson közel háromezren magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

A peredi lakosok tavaly március 10-én népszavazással döntöttek arról, hogy a település hivatalosan is visszakapja a a történelmi Pered nevet, melynek eredete a 13.századba nyúlik vissza.... Ugyanazon a napon Gútán is szavaztak a névváltoztatásról (Kolárovo helyett legyen Gúta), de nem volt meg a szükséges részvételi arány. A belügyminisztérium nem támogatta a névváltoztatást, pedig Pered mindmáig használatos a helyiek körében, akiknek többsége idegennek érzi a Tešedíkovo nevet. Ezt a pap-pedagógus, Tessedik Sámuel emlékének adózva erőszakolták a községre egy rendelettel a kommunista hivatalnokok 1948-ban.

Tessedik Sámuel, az európai gazdasági oktatás úttörője része a közös szlovák–magyar történelemnek, emlékét ezért ápolni kell, érvel a minisztérium. Perednek viszont semmi köze Tessedikhez azon kívül, hogy 1948-ban róla nevezték el szlovákul, természetesen a helyiek megkérdezése nélkül. Tessedik sosem járt Pereden, emlékeztet Pered polgármestere,Borsányi Gyula,

Több dél-szlovákiai település a 90-es évek elején visszakapta egykori nevét, például Čalovo ismét Nagymegyerré (Veľký Meder), Sládečkovce pedig Mocsonokká (Močenok) válhatott. Ugyanez azonban nem sikerült Párkánynak, amely a sikeres referendum ellenére hivatalosan továbbra is Štúrovo maradt.

Robert Kaliňák belügyminiszter a kormány ülése után elmondta, nincs mód a változtatásra. "A törvényekből egyértelműen következik, hogy a települések nevét szlovákul kell feltüntetni. Az a név, amit Tešedíkovo lakosai javasoltak, eredeti magyar név, amit a törvény nem engedélyez" - nyilatkozta. Hozzátette: ehhez nem lehet visszatérni, miként Bratislavát sem lehet Pozsonyra változtatni.