Az energiafüzet Svédországban kísérletezték ki, a kutatók eddig mintegy 18 energiafűz-fajtát védtek le, amelyeket 14 országban értékesítenek. A forgalmazók szerint a növény eleget tesz a legfőbb követelményeknek, amelyeket egy energiahordozótól elvárhatunk: gyorsan növekszik, magas energiatartalommal bír, ellenálló a betegségekkel és zord körülményekkel szemben, illetve olcsón lehet termeszteni. Egyes fajták napi 3 – 3,5 centimétert is nőnek, és magas hőértékkel (4.600 – 4.900 kcal/kg) bírnak.

Mivel a svéd kutatók levédték az általuk kitermesztett fajtákat az EU Növényvédelmi Bizottságánál, szaporítását törvény szabályozza, és bünteti a kihágásokat. Ahhoz, hogy valaki a telkén energiafüzet ültessen, fel kell keresse az országában jelen lévő hivatalos forgalmazók egyikét, akik rendelkeznek a termesztéshez és értékesítéshez szükséges licenccel. Csak engedélyezett csemetekertekben termesztett dugványokat lehet használni szaporításra, új ültetvények létesítésére.

Az ültetvény három év alatt fejlődik ki, ez idő alatt figyelmet és törődést igényel, viszont ezután szinte már csak a kétévente esedékes aratásra kell ügyelni. 14 ezer darabot ültetnek egy hektárra, a harmadik évtől aratják, általában kombájnnal. A gép kicsi darabokba vágja fel a füzet, az aprítékkal akár már azonnal lehet fűteni, nem kell hosszasan szárítani. Egy ültetvény akár 30 éven keresztül is hasznosítható.

Az energiafűz más tekintetben is hasznos lehet. A folyók menti árterületeken védősávot tud biztosítani a gátaknak, közutak mellett ugyancsak védősávként szolgálhat hófúvások esetén, de nyáron felfogja a port is. Akár szennyvíztisztítók mellé is lehetne ültetni, és a szennyvíziszapot is fel lehetne használni természetes trágyaként. Emellett az energiafűz-ültetvények előteret biztosítanak a kisállatoknak, mint az őz, nyúl, fürj.