Burgenlad nagy része az I. világháború előtt Magyarországhoz tartozott. Mint vesztes országtól, inne is csatoltek el területeket Magyarországtól. Mindössze Sopront és környékét sikerült egy népszavazással 1921-ben visszaszerezni. Sopron akkor kapta meg a leghűségesebb város címet. Fraknó vára azonban már a mai Ausztriához tartozik.

A kastély körül sok legenda kering, többek között a híres fekete tornyáról, amelynek a falai néhol 7 méter vastagok és az alján vizesárok található. A Rozália-kápolnához köthető talán a legismertebb legenda, miszerint századokkal ezelőtt a környéket egy Gilétus nevű herceg uralta, aki mélyen vallásos volt. Bűnei alóli megtisztulás céljából szent földre vándorolt és sokáig távol maradt.

Feleségét, Rozáliát nevezte meg távollétében a helyettesének. A feleség a vár kapitányával félrelépett és szövetkezve együtt zsarnokság alá vették a környékbeli népeket és az áthaladó kereskedőket. Óriási adókat, sarcokat szedtek, aki nem tudott fizetni azt megkínozták kegyetlenül.

A herceg meghallván a hírt azonnal visszafordult Fraknó várába, ahol a felesége pompás lakomával várta. A vacsoránál a herceg előadta az iménti  történetet úgy, hogy az útján hallotta azt és szereplőit nem ismeri. Feleségét a büntetésről is megkérdezte. Rozália kínok közti halállal sújtotta volna a hűtlen és kegyetlen úrnőt. Ezzel mintegy kimondta saját ítéletét. Gilétus a sötét toronyba záratta. Az asszony szomjan halt, mert se vizet, se kenyeret nem kapott. Szellem állítólag azóta is visszajár. A Rozália-kápolnát Gilétus bűnbánat gyanánt építette, mert álmatlanságban szenvedett, tettét követően.

Napjainkba  rendeznek szellem-játékokat a kastélyban, melyre nagy az érdeklődés. Ilyenkor felidézik Rozália szellemét.