A Szabadidő monitor 2013 című felmérés szerint munkanapokon átlagosan 3 óra és 49 perc szabadidővel rendelkeznek a németek, ami negyedórával kevesebb a legutóbbi, 2010-es felméréshez képest.

A legnagyobb mértékben, 49 perccel a legfiatalabb vizsgált korosztály, a 14-17 évesek szabadideje csökkent, de ők így is az átlagnál több idővel, naponta kerek 4 órával gazdálkodhatnak hét közben. A legtöbb kötöttséggel a gyereket nevelő, 25-49 közötti németek élnek, ebben a csoportban hétfőtől péntekig csupán naponta 2 óra 47 perc a szabadon eltölthető idő, ami a legtöbb szabadidővel rendelkező réteg, a 65 éven felüliek 5 óra 8 perces átlagának nagyjából a felét teszi ki.

Az első számú szabadidős foglalkozás továbbra is a tévénézés, ami 1963-ban került be a szabadidő tíz legnépszerűbb eltöltési formája közé, és 1986 óta megingathatatlanul az első. Jelenleg 100 német közül 96 rendszeresen tévézik.

A számítógépezés nincs az első tíz között. A digitális forradalom hatása leginkább a telefonálási szokások változásán látszik. Ez a tevékenység 1986-ban jutott be az első tízbe, és az idén már két különböző formája is a legnépszerűbb szabadidős foglalkozások között van; az otthoni telefonálás a második, a telefonálás útközben pedig a hetedik.

A szabadidő közös eltöltése a barátokkal 1986-ban még az ötödik helyen állt, 2002-ben pedig a kilencedik volt, és az idén már nem szerepel az első tízben. Kiszorult a könyvolvasás is, az újságolvasás viszont továbbra is a legnépszerűbb tevékenységek között van - jelenleg a negyedik, míg 1986-ban a második, 2002-ben pedig a harmadik volt - , és változatlanul sok időt áldoznak a németek a szabadidejükből a családra.

A német lapokban pénteken ismertetett felmérés szerint leginkább az e-mailezés tör előre, ezt 20 százalékkal többször említették a kedvelt szabadidős tevékenységek között, mint a legutóbbi felmérésben. A második a testápolás 14 százalékos növekedéssel, a harmadik a lustálkodás, semmittevés 13 százalékkal.

A "vesztesek" között az első a kávézás 7 százalékos visszaeséssel, a második a sétálás 6 százalékos csökkenéssel, a harmadik pedig a magyarul plázázásnak is nevezett vásárolgatás 5 százalékkal, ami arra utal, hogy a németek még takarékosabbá válhatnak. Ezt jelzi azoknak a szabadidős tevékenységeknek a listája is, amelyekre a jövőben kiemelkedően sokan akarnak kevesebbet költeni. A nyaralásra 17 százalék fordítana kisebb összeget, 25 százalék pedig a vendéglők, kocsmák és szórakozóhelyek látogatására költene kevesebb pénzt. Amire pedig a többség több időt szeretnének fordítani, nem feltétlenül kerül pénzbe; e tevékenységek közé tartozik az alvás, a lustálkodás és a közös időtöltés a családdal és a barátokkal.