Az Armidale-ben lévő University of New England kutatócsoportja 48, régészeti helyszíneken feltárt baromficsontban vizsgálta a megőrződött ősi DNS-t, az úgynevezett mitokondriális DNS-t, és ugyanazt a DNS-lenyomatot mutatták ki az Európából, Thaiföldről, a Csendes-óceán térségéből, Chiléből, a Dominikai Köztársaságból és Florida egykori spanyol gyarmati településeiről származó leletekben.

Alison Storey, a tanulmány egyik szerzője rámutatott, hogy a baromfit legkevesebb 5400 évvel ezelőtt háziasították, és mivel az egymást követő civilizációk mindenhova magukkal vitték a jószágot, akárhová is mentek, nehézségekbe ütközött meghatározni a közös őst és a baromfi elterjedését a világban.

"Azt találtuk, hogy a különféle baromficsontokban a szekvenciák egyike nagyon hasonló széles földrajzi területeket lefedve. Ez azt jelzi számunkra, hogy a régészeti leletekben szerte a világban talált baromficsontoknak közös őse volt, amelyet valamikor Délkelet-Ázsiában háziasítottak" - idézte Storey az ABC televíziónak adott interjúját a The Daily Telegraph brit napilap.

"Valamennyi háziszárnyasunk néhány tojótól származik, amelyek úgy vélem, hogy a baromfi világ ükanyjai" - tette hozzá.

A PLoS ONE szakfolyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók hangsúlyozzák: "a prehisztorikus vándorlás, a kereskedelmi utak és kultúrák közötti keveredés megértéséhez biztosít információkat az, hogy a baromfit mikor terjesztették el a háziasítás központjaiból, illetve azok az irányok, amelyek felé ezeket az állatokat szállították".