A magyar kokárdát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére viseljük évről évre. A hagyomány szerint a márciusi ifjak vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől kaptak nemzeti színű szalagból készített kokárdát, amit kabátjuk hajtókájára, a mellrész szív felőli oldalára tűztek. Ekkor a sorrend kívülről befelé haladva piros, fehér zöld volt. Ez azonban később többször is-sőt, még a napjainkban is- megkérdőjeleződött, hiszen sokak szerint a helyes sorrend pontosan ennek ellenkezője.

Hogyan is történt pontosan, és melyik a helyes viselet? Nos, ebben a kérdésben a történészek sem nyilatkoznak egyöntetűen, azonban az általános válasz az, hogy mindkettő teljesen elfogadható. Hermann Róbert történész egyszerű technikai okokra támaszkodva a kívül piros kokárdát helyezné előtérbe. Véleménye szerint, ha kézbe veszünk egy nemzeti színű szalagot, egyértelműen nem alulról felfelé kezdjük el tekerni, hiszen akkor felülre kerül a szalag vége, hanem pont fordítva, felülről lefelé. A zöld, fehér piros a sapkarózsák színei, ennek is megvannak a maga heraldikai (címertani) szabályai. Néhányan úgy vélik, az eredeti a kívül zöld kokárda, és alapvetően nem történt más, mint Szendrey Júlia véletlenül fordítva kötötte meg a szalagot. Hermann Róbert szerint ez egy nagyon tartós hatású tévedés lenne, hiszen a korabeli emlékek és Vasvári ábrázolások is ezt a viseletet mutatják.

A francia forradalom idejére vezethető vissza a kokárda eredete, 1789-re. A három szín-kék, fehér, piros- a hadseregek hovatartozását jelölte, a sapkarózsák egyfajta elődje volt. A szó töve a coq, amely kakast jelent, ebből alakult ki a cocarde, azaz kakastaréj elnevezés. A franciák kalapra tűzve hordták, ezzel jelezve a polgári forradalom támogatását, ez iránti elkötelezettségüket. A francia forradalom eszméje elterjedt egész Európában, valamennyi nemzeti mozgalom megteremtette a maga kokárdáját, így került Magyarországra is.

A kokárdát megelőzte a trikolór, három színű zászló. A piros, fehér párosítás még az Árpád-korból maradt fent, a zöld szín a 18. században csatlakozott, így a trikolór a reformkorban már több helyen feltűnt, például a különböző polgárőrségek avatási ünnepségein. A színek különböző erényeket jelölnek. A heraldikai értelmezés szerint a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld szín pedig a remény jelképe.

Amikor a császári csapatok 1848 decemberében megszállták a magyar városokat, első dolguk volt megtiltani a kokárda viseletét. Ez a bizonyíték arra, hogy mennyire fontos, a nemzet egységét kifejező szerepe van ennek a jelképnek - emeli ki a publicer.hu.