Tény, hogy Guantanamo kubai tartományban van a legtöbb olyan helyszín, amelyet a világörökség részének nyilvánítottak: ilyen például a híres kőállatkert, amely   a tartomány hegyvidékén látható és évente legalább annyian keresik fel, mint magát a fővárost.

Guantanamo  egyben Kuba igen érdekes és etnikailag sokszínű tartománya: a XIX. század elején francia, spanyol és afro-karibi bevándorlók érkeztek ide nagyobb számban, ez meghatározza a térség kulturális arculatát és sokszínűségét.

A guantanamói amerikai támaszpont egy 20 kilométer hosszú földnyelvet foglal el és a szárazfölddel a Guantanamói-öblöt zárja körbe. A földnyelv 8 kilométer széles és ezt 1903 óta bérli az Egyesült Államok évi 4085 dollárért. Bár a kubai forradalmi kormány megszállásnak tartja a támaszpontot, az amerikai kormány minden évben rendre átutalja a bért – amit persze a havannai vezetés nem vesz fel.

A támaszponton lévő börtönben zajló eseményeket az amerikai kormányzat nem tekinti saját felelősségének, mivel a területet Kuba részeként tartja nyilván. Éppen ezért az oda menekülő kubaiakat is visszaadják, mondván, hogy nem léptek amerikai területre. Barack Obama még első elnöki időszakára ígérte a támaszponton a börtön bezárását, de még ma is mintegy 40 foglyot tartanak ott fogva.

Az amerikai-kubai közeledés azonban új reményeket keltett a kubaiakban és máris a terület hasznosításán gondolkodnak: Guantanamo mind földrajzilag, mind éghajlatilag Kuba egyik legkedvezőbb területe, természeti szépségéről és érintetlenségéről nem is beszélve. S az enyhülés a börtön bezárását is jelentheti majd.