Már maga a beruházás folyamata is izgalmas volt: az Erzsébet híd kereszttartóira felfüggesztett új vezetéken juttatják el a távhőt a budapesti Belvárosba, amit aztán számos leágazáson továbbítanak közintézményekhez és más ismert épületekhez. A 3,4 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő uniós támogatás a projekt költségeinek felét biztosította, a beruházást az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Budapesti Közművek konzorciuma valósította meg.

A beruházás során lefektetett több mint két kilométernyi hosszúságú távhő vezetékpárok jóvoltából Budapest legsűrűbben lakott részein összesen annyi új fogyasztó csatlakozhatott, amekkora egész Kecskemét távhőigénye. Már nem csak minőségi hoteleket és első osztályú irodaházakat fűtenek távhővel, de egyre több társasházat, azaz otthonokat is. A Budapesti Közművek FŐTÁV divíziójának ügyfele lett például a Merlin Színház, a Hyatt Hotel, a Matild Palota, a Dorottya épületek és a Városháza is.

Most már évente 7 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki a ritkuló belvárosi kémények. És ezzel még nincs vége. A távfűtésre való belvárosi átállás mintegy húsz éves folyamatának végére elképesztően nagy számot kapunk. Évente 67 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid és csaknem 80 ezer kilogrammal kevesebb egyéb káros anyag kerülne a kéménymentessé váló belvárosi levegőbe. Ezt az üvegházhatás-csökkentést nem kevesebb, mint egymillió középkorú fával tudnánk csak elérni, ennyi fa tud megkötni egy vegetációs időszak alatt annyi szén-dioxidot, amennyit a belváros távhőre kötésével megtakaríthatunk.