Azok közül, akiknek le kellett mondaniuk a nyaralásról, 51 százalék jelölte meg oknak a pénzhiányt. Azonban a nyaralók 37 százaléka is azt mondta, hogy bár az üdülést nem hagyta ki, de a gazdasági helyzete miatt meg kellett változtatnia eredeti terveit, azaz lerövidítette az üdülése időtartamát vagy megváltoztatta annak úti célját.

A felmérésben résztvevők közül a biztosan üdülni készülők 43 százaléka az országhatáron belülre tervezi a szabadságát.

A külföldi ám Európai Unión belüli úti célok közül a nyaralni készülő szlovákiaiak körében Olaszország (10 százalék) a legnépszerűbb, majd Bulgária (9 százalék), valamint Csehország és Görögország következik 8-8 százalékkal.

Az üdüléssel számolók 18 százaléka készül Európai Unió határain kívül tölteni a szabadságát. Az EU-n kívüli üdülések helyszínei közül Horvátország, Egyiptom és Törökország a leggyakoribb úti cél. Az idei eladások azt mutatják, hogy az idén a sláger-uticél Törökország lesz. Természetesen a török Riviéra iránti érdeklődés megugrása nem veszélyezteti Horvátország vezető helyét, a horvát tengerpartot a szlovákok szinte hazai úticélnak tarják. Tavaly a határon túli nyaralás mellett döntők 30 százaléka (361 ezer fő) Horvátországot választotta célországul, az érdeklődés idén sem lankad

Az átlagos szlovákiai kiránduló 15 és 44 év közötti (közülük minden harmadik nyaralt tavaly külföldön), a 65 év felettiek esetében csak minden 20. indult hosszabb útra. A legfontosabb nyári célpontunk valamelyik tengerparti üdülőhely, négyből hárman választják ezt, a rokonlátogatás részaránya 9%, a körutak aránya 8%, a hegyi túrák pedig alig vonzanak (4%) – az utóbbi oka, hogy a hegységek iránt vonzódók döntően otthon (a Tátrában) hódolnak szenvedélyüknek. A nyaralók több mint fele máig utazási irodán keresztül szervezi meg az útját, 20 százaléka egyedül köti le a helyszínt, emellett meglepően sokan, 25 százalék feletti arányban vaktában indulnak útnak, azaz semminemű előkészületeket nem tesznek a kirándulás feltételeinek biztosítása érdekében. Az utazók 38 százaléka autóval vág neki a távnak, a görög, az egyiptomi és a tunéziai helyszínek előretörésének eredményeként a második helyre (30%-os aránnyal) már a légi közlekedés lépett, megelőzve a 28 százalékos részesedéssel bíró buszozást – a vonat szerepe minimalizálódott, alig 3 százalékot hasít ki a piacból.