Az északi ország Eyjafjallajökull vulkánja nem először tört ki, és tevékenysége dollármilliós veszteségeket okozott a többi európai ország turizmusának. Azt gondolnánk, hogy visszaesett a gejzír vidéket, és a túlértékel északi egzotikumokat felkereső turisták száma, hiszen nem mellékesen Izland gazdasága elvérzett a világválságban.  De a turisták most megragadják a talán soha vissza nem térő lehetőséget, és hátizsákos kirándulást szerveznek a kitörő vulkánhoz, sőt, utazási irodák külön csoportokat indítanak oda – nyilatkozta a Világszám kérdésre egy utazási iroda vezetője, az Antor partner rendezvényen.

De tudományos cél vagy mentésben való aktív részvétel nélkül is láttunk már turistát bóklászni felrobbant épületek mellett, vagy árvíz sújtotta térségben.

Az izlandi árak miatt korábban még egy tehetősebb turista is alaposan átgondolta, hogy vállalkozzon-e a pénztárcát nem kímélő útra, azonban egy időre most ez is megoldódott, hiszen Izlandnak fel kell pörgetnie a gazdaság motorjának számító turizmust, ezért áraikat piacképessé tették. A vulkán kitörése miatt a szigetországban mintegy 28 ezer látogatót regisztráltak az elmúlt időszakban, amely a korábbi év ezen időszakához képest jelentős növekedés. Az ottani hatóságok azonban nem örülnek a katasztrófaturistáknak, hiszen folyamatosan mentik az embereket, és az utómunkálatok is eltartanak.

A görögországi zavargások miatt az utazók egyáltalán nem vágynak a fehér házak és az égszínkék tenger országába – mondta el egy görög utakra specializálódott utazási iroda képviselője. Az emberek félnek oda menni, és a nyári desztinációnak inkább Tunéziát választják.

A katasztrófaturizmus nem ismeretlen fogalom, hiszen hemzsegtek a hobbifotósok az egykori szökőár sújtotta vidéken, vagy egy repülőgép baleset helyszínén, de tudományos cél vagy mentésben aktív részvétel nélkül is láttunk már turistát bóklászni felrobbant épületek mellett, vagy árvíz sújtotta térségben.