Ez ellen tüntettek pár százan Casablancában. Más városokban is voltak kisebb-nagyobb tiltakozások: Rabat, Marrakes, Tanger és Agadir. Nemet mondunk az erőszakra! - kiáltották a tiltakozó nők az ENSZ téren Casablancában. A négymilliós városban csak pár százan jöttek el. "Félünk kimenni az utcára!"- mondták a párizsi Le Monde tudósítójának. "Senki sem véd meg, ha megtámadnak. Sem a polgárok, sem a hatóságok."

Marokkóban a parlament véget nem érő vitát folytat a nemi erőszak-törvényről. 2013-ban kezdődött a vita és senki sem látja a végét. Az ok? Az iszlamista pártok. Marokkóban kisebb a befolyásuk, mint a legtöbb muzulmán országban, de így is jelentős. A király, akinek meghatározó szava van az ilyen, társadalmat megosztó kérdésekben, igen óvatos. VI. Mohamed a próféta leszármazottja, de felvilágosult ember. Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy Marokkó lakosságának jelentős része még a hagyományos iszlám híve, mely a nőket nem tekinti egyenjogú polgároknak. Az óriási munkanélküliség miatt is népszerű az az iszlamista nézet, hogy a nőknek otthon a helyük.

Ráadásul a családok általában nagyobbak, mint Európában, ugyanakkor a bölcsődei és óvodai hálózat messze elmarad a fejlettebb országok színvonalától. Így nem csoda, ha a diplomás nők jelentős része megpróbál emigrálni Marokkóból. Csakhogy a fejlett államokban nem fogadják tárt karokkal őket. Ahol pedig van munkalehetőség, mint a gazdag olajmonarchiákban, ott a nők csak álmodozhatnak olyan jogokról, mint amilyet a szebbik nem Marokkóban élvez.