A vasárnapi M3-as autópályán történt lengyel turistabusz-baleset ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a vallási célú utazások milyen jelentős szerepet töltenek be az európai turizmusban. A busz utasai a bosznia-hercegovinai Medjugorjéból tartottak hazafelé, amikor a jármű felborult. A tragédiában tizenkét ember vesztette életét, többen pedig súlyosan megsérültek. A baleset hátterében álló közlekedési körülmények vizsgálata mellett ugyanakkor érdemes arra is figyelni, milyen hatalmas utazási mozgalmat jelentenek a zarándoklatok.

Medjugorje az európai vallási turizmus egyik fontos központja. A boszniai településre évente mintegy másfél millió turista érkezik, miközben a vallási célú utazások világszerte több mint 300 millió embert mozgatnak meg. A település az 1981-ben bejelentett állítólagos Szűz Mária-jelenések után vált nemzetközileg ismert zarándokhellyé. Azóta a világ számos országából érkeznek ide katolikus hívek. A zarándokok számára az út nem egyszerűen egy kirándulás. A vallási turizmus sajátossága, hogy az utazás célja egyszerre lehet lelki, közösségi és kulturális. A hívők felkeresik a szent helyeket, imádkoznak, részt vesznek vallási eseményeken, és sok esetben hosszú időre meghatározó személyes élménnyel térnek haza.

Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró szerint a vallási turizmus történelmileg is az utazások egyik fontos mozgatórugója volt.

„Évente másfél millió turista érkezik ide, ha pedig megnézzük, hogy a jelenések kezdete óta összesen hány turista ment ide, akkor 40 millió fölötti a számuk” – fogalmazott Dr. Kiss Róbert Richard. A szakújságíró szerint azok a helyek, amelyek vallási szempontból fontos eseményekhez, csodákhoz vagy szent történetekhez kapcsolódnak, természetes módon vonzzák a hívőket.

A vallási turizmusnak azonban a hit mellett komoly gazdasági hatása is van. A zarándokoknak szállásra, étkezésre, közlekedésre és különböző turisztikai szolgáltatásokra van szükségük. Medjugorje fejlődésében ez látványosan megmutatkozik: a zarándokforgalom növekedésével szállodák és éttermek épültek, és egy teljes szolgáltatási rendszer alakult ki a kegyhely körül.

Dr. Kiss Róbert Richard szerint a vallási turizmus egyszerre szakrális, turisztikai és gazdasági történet. A három területnek egyensúlyban kell maradnia: a zarándokhelyek elsődleges szerepe a vallási élmény és az elmélyülés, miközben a megnövekedett látogatószám jelentős gazdasági lehetőségeket is teremt.

A lengyel turisták esetében különösen fontos tényező a buszos zarándokturizmus. Medjugorjéba a legtöbb zarándok Lengyelországból érkezik, jellemzően szervezett autóbuszos utak keretében. Ennek praktikus oka is van: a kegyhelyek sokszor nem nagy repülőterek közvetlen közelében találhatók, ezért az autóbusz lehetővé teszi, hogy a csoport átszállás nélkül, közvetlenül érje el úti célját.

A mostani tragédia sajnos nem az első súlyos baleset, amely lengyel zarándokokat érintett. Az adásban korábbi baleseteket is felidéztek: 2002-ben Balaton-Szentgyörgynél egy lengyel zarándokbusz borult fel, akkor tizenkilencen haltak meg. 2022-ben Horvátországban tizenkét ember vesztette életét és harmincketten megsérültek, amikor egy lengyel zarándokokat szállító busz lesodródott az autópályáról. A mostani M3-as tragédia ezért ismét rávilágít arra, hogy a hosszú, nemzetközi buszos zarándokutak biztonsága kiemelt kérdés.

A vallási turizmus ugyanakkor jóval szélesebb jelenség Medjugorjénél. Európában az El Camino az egyik legismertebb zarándokút, miközben Jeruzsálem és Mekka évente hívők millióit vonzza. A zarándoklatok sok esetben nem egyetlen vallási eseményhez, hanem egy egész közösség hagyományaihoz és identitásához kapcsolódnak.

Magyarországon is fontos szerepe van a kegyhelyeknek

Magyarországon szintén komoly hagyománya van a vallási turizmusnak, és a hazai kegyhelyek közül több jelentős zarándokközponttá vált. Szabolcsban Máriapócs az egyik legismertebb nemzeti kegyhely, amely a magyar görögkatolikus közösség életében kiemelkedő szerepet tölt be. A település fontos zarándokcélpont, és rendszeresen érkeznek ide hívők az ország különböző részeiről.

Borsodban Bodrogkeresztúr szintén jelentős vallási turisztikai célpont. A település a haszid zsidó hagyományhoz kapcsolódó zarándoklatok miatt vált nemzetközileg is ismertté. Előfordult olyan időszak, amikor egyetlen eseményre mintegy 40 ezer látogató érkezett. Ez jól mutatja, hogy a vallási turizmus egy kisebb település életére, ingatlanpiacára és szolgáltatásaira is komoly hatást gyakorolhat.