H. Varga Gyula főiskolai tanár a nyelvművelő műsorok jelentőségét emelte ki. A rádió nyelvművelő műsorai közül az első 1934-ben indult. Halász Gyula 4 évig vezette az Édes Anyanyelvünket, ami 1952-től Lőrincze Lajos műsora lett.

H. Tomesz Tímea az írott a közösségi portálok jellemzőiről beszélt. Szűts Zoltán előadásában kiemelte - ha online kezdünk el írni valamit, nem lépünk vissza javítani! A sebesség mámorában nem fontos a pontosság. Ez komoly probléma!

Balázs Géza professzor a médianyelv rétegezettségéről beszélt. Megkülönböztetett közszolgálati, kereskedelmi és civil rétegeket. Kiemelt olyan fura kifejezésket is, amelyeket rendszeresen használnak az újságírók, nehéz helyzetbe hozva ezzel az "egyszeri" olvasót, aki találgathat, miről is olvas éppen. Az intermodális csomópont kifejezés például azt jelenti a mindennapi halandók nyelvén, hogy több típusú közlekedési eszközre lehet átszállni, felszállni egy helyen. A metró sötétüzemi próbái pedig valójában egyszerű próbák - az újságírók gyakran túlbonyolítják a dolgokat.

Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas újságíró a címadási szokások változásairól beszélt. Elmondta, hogy egyre gyakoribbak a hosszú, több összetett mondatból álló internetes cikkcímek, és megszaporodott a kérdőjellel, felkiáltójellel zárt címek száma is. Manapság a kétértelmű, figyelemfelkeltő, meghökkentő címek sikeresek, mert ezek több olvasót hoznak, háttérbe került a pontosságra való törekvés.

Rácz Éva a kolozsvári újságokról beszélt, Győrffy Gábor pedig arról, hogy húsz jelentkezőből kettő teljesen alkalmatlan az újságíróképzésen, három nagyon jó, a többiek pedig az oktatáson megtanulnak majd jól írni.

Szíjártó Imre, Magyari Sára, Kecskés István és Kruzslicz Dávid előadása után izgalmas vita zárta a Média nyelve és "nyelvjárásai" című konferenciát.

A cikk Klamm Sára közreműködésével készült.