A ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák… kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.

Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált. A 1920-as évekre a Ballag már a vén diák kezdetű dalt sok helyen felváltotta az Elmegyek, elmegyek... kezdetű magyar népdal.

Népszerű szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig az iskolai folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta a 20. vizsgaidőszakban május 5. és június 27. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében mintegy 1190 helyszínen zajlanak majd az érettségik.

Az érettségizők közül 83 ezer végzős középiskolás tesz a vizsgaidőszakban "rendes" érettségit, azaz szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még - a rendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 34 800-an tesznek legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségi vizsgát, azaz összesen mintegy 117 800 diák ad számot tudásáról. A vizsgák 3416 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd.