1969-ben regisztrálták az első esetet amikor egy újság szállítmányozási osztályán egy agyonhajszolt dolgozó stroke-ot kapott. Az orvos szerint a halál oka a túlmunka volt. A karoshi lassan bevett fogalom lett. Olyannyira, hogy a munkaügyi minisztérium 20 ezer dollárt fizet a családnak, ha igazolni tudják orvosi papírokkal, hogy a halál oka a karoshi volt. Ehhez az is szükséges, hogy a munkaadó igazolja: az illető több mint száz túlórát teljesített a halála előtti hónapban. A cégek is szoktak fizetni karoshi esetén- különösen ha menedzserekről van szó. Volt már olyan karoshi eset is amikor a család 1,6 millió dollárt kapott! A menedzserek jelentős része úgy gondolja: halálának az oka a karoshi lesz!

Mindez persze nyugtalanítja a munkaügyi minisztériumot is. Már csak azért is, mert Japán lakossága gyorsan fogy. A munkaerőpiacon ez komoly gondot okoz. Ezért 600 ezer embert vizsgáltak meg a karoshi szempontjából. Mi derült ki? Az, hogy nem a sok munka vagy a kialvatlanság okozza az idő előtti halált hanem az, hogy az áldozatok túlságosan sok időt töltöttek a munkahelyen! Azok, akik 55 órát töltenek a munkahelyen egyharmaddal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot mint azok, akik csak 40 órát vannak ott! Japánban nem az a fontos, hogy valaki sokat dolgozzon hanem az, hogy megmutassa a lojalitását a cég iránt azzal, hogy a munkaidő végeztével is bent marad! A mozgásszegény életmód lehet a fő felelős a karoshi-ért - szűrte le a tanulságot az alapos vizsgálat.

Közben pedig a karoshi lassan világjárvány lesz: ma már Mexikóban vagy az USA-ban többet dolgoznak az emberek mint Japánban. Kína pedig minden rekordot megdöntött ezen a téren is. Guolaosi - így hívják a karoshit a Mennyei Birodalomban. A túlmunka halálos áldozatainak a száma évente 600 ezer, ez napi 1600 embert jelent Kínában