Fantasztikus régészeti kincsek Törökországból
Mutatjuk, mik kerültek elő az ásatásokon
[Farmosi Nóra] publikálva: 2025-01-14 00:00:00 | Nyomtatás
Törökország, amely nemrégiben világszerte feltűnést keltett régészeti körökben áttörő felfedezéseivel, továbbra is jelentős leleteket tár fel az egész éves ásatások során, több ezer éves életnyomokat fedezve fel. Az országban folyó régészeti kutatások száma, amely 2023-ban először emelkedett 720-ra, 2024-ben már 765-re nőtt, és 2026-ra várhatóan eléri a 800-at.
A 2024-es év, amelyet a régészet aranykorának is neveznek, különösen figyelemreméltó volt, számos jelentős leletet eredményezve Anatólia különböző részeiből. Íme Törökország legdöbbenetesebb régészeti felfedezéseinek válogatott listája az idei évből.
4000 éves pecsét Kütahyában: Az asszír kereskedelmi kolóniák időszakából származó fajansz hengerpecsét első példányát, amelyet korábban csak olyan közép-anatóliai kereskedelmi központokban tártak fel, mint Kültepe és Acemhöyük, most Nyugat-Anatóliában, a kütahyai Tavsanli-dombon fedezték fel. Ez a körülbelül 4000 éves pecsét új kereskedelmi útvonalak létezését bizonyítja Anatólia keleti és nyugati része között.
Minószi tőr Antalyában: Az Antalya Kumluca körzetében végzett víz alatti ásatások során 50 méter mélységben egy minószi stílusú, ezüst szegecsekkel ellátott bronztőrt találtak. A tőr, amely egy párna alakú rézöntvény alatt őrződött meg, korábban csak a krétai minószi civilizációban volt ismert.
Hellenisztikus Hygieia-szoborfej és színes Szkülla-szobrok Denizliben: Tavaly a régészek egy 2100 éves, Hygieiának (az egészség istennőjének) tulajdonított szobrot fedeztek fel Délnyugat-Törökországban, Denizli ókori Laodikeia városában. A szoborfej különösen jelentős, mivel a klasszikus művészet késő hellenisztikus és Augustus császár (i.e. 27 - i.sz. 14) kori újjáéledését tükröző finoman kidolgozott alkotás. Az ókori városban Augustus császár korából származó kivételes Szkülla-szobrokat is feltártak. Ezek a rendkívüli szobrok a legkorábbi ismert hellenisztikus szobrok, és eredeti festésükkel, stílusukkal, esztétikájukkal és művészi minőségükkel egyedülállóak.
7800 éves női szobrocska Izmirben: Az Izmir nyugati tartományának Kemalpasa körzetében található Ulucak-dombon végzett ásatások során egy i.e. 5800-5900-ból származó női alakot tártak fel. A 7800 éves szobrocskán hangsúlyos a száj ábrázolása, ami miatt a régészek úgy vélik, hogy egy történetmondó nőt ábrázol.
A manzikerti csata nyílhegyei Musban: A manzikerti csata helyszínén végzett felszíni vizsgálatok és ásatások során (ahol 1071-ben a törökök legyőzték a Kelet-római Birodalmat és behatoltak Anatóliába) 39 nyílhegyet találtak, amelyeket tipológiailag mind a szeldzsuk, mind a kelet-római hadseregek használtak. Az a tény, hogy ugyanabban a rétegben megtalálták IV. Romanosz Diogenész császár képmását ábrázoló érméket is (akit a manzikerti vereség után elfogtak), bizonyítja, hogy ezeket a nyílhegyeket ebben a csatában használták.
Az első Millefiori panelek Antalyában: A Myra ókori város Andriake kikötői településén, Antalya Demre körzetében a régészek számos lenyűgöző belső díszítőpanelt tártak fel, amelyeket az ősi Millefiori (ezer virág) technikával készítettek. Ez egy olyan üvegművészeti módszer, amely virágokra emlékeztető jellegzetes mintákat hoz létre. Egy-két kisebb darabtól eltekintve ez az első alkalom, hogy ezeket a luxus díszítőanyagokat Törökországban feltárták.
Ókori bútorvásárlási lista Hatayban: A hatayi Accana-dombon jól megőrzött bronzkori ékírásos táblát találtak. Az ókori akkád nyelven írt táblát egy kiterjedt bútorvásárlás listájaként azonosították, amely számos asztalt, széket és zsámolyt tartalmaz, valószínűleg egy király megrendelésére. A lelet a bronzkori bútorkészítés fejlettségét és a Mukis Bronzkori Királyság stratégiai helyzetéből adódó gazdagságát mutatja.
Élelmiszerraktár Karsban: A karsi UNESCO világörökségi helyszínen, az Ani romjainál végzett ásatások során egy szeldzsuk kori (11-12. század) élelmiszerraktárra bukkantak. A helyiségben nyolc nagy kúpos edényt találtak, egyenként körülbelül 1,5 méter magasak, 50 centiméteres szájátmérővel. Az edények mellett egy páva motívumos táltöredék is előkerült, amely a középkori mitológiában a paradicsom szimbóluma volt.
Urartui katonai felszerelés Vanban: A Van Tusba körzetében található Ayanis várában végzett ásatások az urartui fémművesség gazdagságát és magas színvonalát tárták fel. A Haldi istennek (az Urartu Királyság három főistenének egyikének) szentelt templomkomplexumban talált leletek között három, i.e. 7. század első feléből származó bronzpajzs, egy vallási ábrázolásokkal díszített sisak és egy nagy edény található.
Ókori Zeusz-fej Aydinban: Az aydini Aphrodisias ókori városában egy hatalmas Zeusz-fejet fedeztek fel, amely építészeti konzolként domborműként lett kifaragva. Egyetlen közepes szemcséjű aphrodisiasi márványtömbből készült, és a 2-3. századra datálják. A haj és szakáll kifinomult fúrómunkája egy magas szintű aphrodisiasi szobrászműhelyre utal.
Törökország régészeti aranykora
Törökország továbbra is elkötelezett a külföldről elrabolt műtárgyak visszaszerzése mellett. Ezt a kötelezettségvállalást tovább erősítették a tavalyi jelentős visszaszolgáltatások. Míg az ásatásokon feltárt és külföldről visszaszerzett műtárgyak elfoglalják helyüket a török múzeumokban, a múzeumlátogatók száma évről évre növekszik. Egyes helyszínek, mint például Epheszosz és Hierapolisz meghosszabbított nyitvatartási ideje az Éjszakai Múzeum Projekt keretében tavaly hozzájárult ehhez a növekvő érdeklődéshez. A projekt keretében néhány helyszínt nyáron éjszaka is kivilágítottak, lehetővé téve, hogy több turista látogathassa meg őket. A projekt a fenntartható turizmust is előmozdította azzal, hogy a látogatók áramlását a nap folyamán elosztotta, és arra ösztönözte a nyaralókat, hogy szállodájukon kívül is felfedezzék a környéket, ezáltal erősítve a helyi gazdaságot.
2024-ben a három leglátogatottabb török múzeum a konyai Mevlana Múzeum, az ankarai Köztársasági Múzeum és az isztambuli Galata-torony volt. Míg a Mevlana Múzeum 2.634.355 látogatót fogadott, a Köztársasági Múzeum 806.883-at. Őket követte a Galata-torony 677.048 és az Isztambuli Régészeti Múzeum 507.700 látogatóval. A leglátogatottabb régészeti lelőhelyek pedig az izmiri Epheszosz régészeti lelőhely volt 2.626.753 látogatóval, a denizli Hierapolisz (Pamukkale) régészeti lelőhely 2.372.395 látogatóval, a nevsehiri Göreme régészeti lelőhely 1.084.870 látogatóval, a nevsehiri Zelve Pasabaglar régészeti lelőhely 906.110 látogatóval, és a sanliurfai Göbeklitepe régészeti lelőhely 709.643 látogatóval.
Galéria:
A kategória további hírei:
Egy magyar recepciós mesél
Életveszélyes a túrázás
3. Emeletes ülések a repülőkön
Ez (is) lehet a jövő
Több mint 100 világörökségi helyszín tűnhet el
5. Döbbenetes emberek szavaztak vasárnap
Zárcsökkentést és táncos játszóteret kért a két szavazó
Két év tombolás után csak a férj
7. Nádas Tamás barátom emlékére
Lezuhant a műrepülő világbajnok
8. Csodanövény válthatja ki az antibiotikumokat
A kerti sarkantyúka a 2013-as esztendő gyógynövénye
9. Blöff - Nem lehet méregteleníteni a testünket
Zacher Gábor toxikológus elmondja az igazat
Szex kölcsönbe
1. Ezek voltak a legnagyobb szerelmek 2023-ban
Sztárjainkat is utolérte a szerelem
2. Tönkretette Marilyn Monroe ruháját Kardashian
Hiányzó gyémántok
3. A lelked mélyére ás le ez a személyiségteszt
Készen állsz?
4. 5 tuti tipp a boldogabb élethez
Így szabadulhatsz meg a negatív érzelmektől
5. Ez a legizgalmasabb csillagjegy
Elmondjuk, miért!
6. Ez a 3 csillagjegy őrjítően érzéki és szexi
Köztük vagy?
7. Jolie keményen megvádolta Pittet
„Történt családon belüli erőszak…”
8. Tovább dagad a Nagy Feró botrány!
Majka kiborult: Miért kell ilyen álszent sz.rnak lenni?
9. Nagy titokban házasodott össze a sztárpár
Nem akárhol buktak le
10. Öngyilkossággal kokettált az álomesküvő után
A királyi családban sem fenékig tejfel az élet
Szépség és kitartás