A vikingek portyáik, hódító hadjárataik során messze elmerészkedtek - eljutottak Észak-Amerikába, benépesítették Izlandot, Északnyugat-Európa számos pontján alapítottak településeket. A közfelfogás szerint kizárólag a férfiak vettek részt az expedíciókban, a nők és a gyerekek pedig otthon maradtak. A család csak azután követte a férfit, miután az letelepedett a meghódított területen - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Az Oslói Egyetem kutatói Erika Hagelberg irányításával a vikingek migrációját kívánták jobban megismerni a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondirális DNS vizsgálatával. Ehhez negyvenöt, Kr.u. 796 és 1066 között élt norvég fogazatából és hosszú csöves csontjaiból vett mintákat elemeztek. Adataik szerint az ősi norvégok genetikai mintázata teljesen azonos volt az ősi izlandiak korábban feltérképezett mitokondriális DNS-ével.

Ezt követően az ősi norvég és izlandi mitokondriális DNS-t összevetették 5000, a skót szárazföldön, az Orkney- és Shetland-szigeteken, valamint Norvégiában, Svédországban, Angliában, Németországban és Franciaországban ma élő személy mitokondriális DNS-ével. A kutatások nagyfokú hasonlóságot mutattak az ősi és jelenkori északnyugat-európai népesség genetikai mintázata között között.

A vizsgálatok tanúsága szerint a norvég és izlandi minták a legnagyobb fokú egyezést a Skandináviához közeli Orkney és Shetland lakosságának genetikai adataival mutatták.

Mint Erika Hagelberg rámutatott, az eredmények azt igazolják, hogy a vikingek asszonyai elkísérték férjüket, amikor a harcosok hódító hadjáratokra indultak. "A vikingek családostul kerekedtek fel, amikor új földek meghódítására vállalkoztak" - fogalmazott az Oslói Egyetem kutatója.