Az eddigi elméletek szerint az élet olyan bolygókon lehetséges, amelyek csillagjuk úgynevezett lakhatósági zónájában van, azaz felszínükön a hőmérséklet se nem túl magas, sem nem túl alacsony a folyékony halmazállapotú víz meglétéhez - olvasható a BBC hírei között (http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-19545186).

Ám az Aberdeeni Egyetem kutatói John Parnell professzorral az élen arra mutatnak rá, hogy a lakhatósági zónát az élet előfeltételéül szabó elmélet túl egyszerű. A bolygók ugyanis két forrásból nyerhetnek hőt - egyrészt közvetlenül a napjuktól, másrészt maguk generálhatják belsejükben.

"A Föld kérgén átjutva például a hőmérséklet egyre emelkedik, minél mélyebbre +hatolunk+. Még abban az esetben is, ha egy bolygó felszíne fagyott, a talaj alatt lehet folyékony víz" - magyarázta Sean McMahon doktoranduszhallgató, aki a számítógépes szimulációkat végezte.

Mint kifejtette, a nagy tömegű vízben általában hemzsegnek a primitív életformák.

John Parnell professzor hozzátette, hogy a Föld felszínétől számított több kilométeres mélységben is megfelelő körülmények lehetnek a mikroorganizmusok számára.

"Sokan úgy vélik, e mély bioszférában tanyázhat az élő formák jó része" - emelte ki John Parnell.

Az Aberdeeni Egyetem kutatói most olyan komputeres modelleket dolgoznak ki, amelyek segítségével meg lehetne határozni, hogy mely távoli bolygókon lehetnek földalatti vízkészletek és adottak az idegen életformák létfeltételei.

"A feltételezettnél sokszorosan több lakható bolygó lehet" - összegezte John Parnell professzor.