Bár a 2014. év kiemelkedően jó év volt a hazai szállodaiparban és impozánsan növekedtek foglaltsági adatok Budapest és Magyarország nincs az európai turisztikai piac élvonalában – mondta Niklai Ákos, a szövetség elnöke. Az ágazat a hazai GDP 9%-át állítja elő, 60 ezer szobájával és 1031 szállodájával 4 milliárd  Euro deviza bevételt könyvelhetett el tavaly.

Az idei első negyedév adatai szerint országos szinten a szállodák összes bevétele 12,1%-al növekedett 2013-hoz képest. A szállodák rekord szobafoglaltságot értek el, az átlagos szobaár 15.599 Ft volt. A külföldi vendégéjszakák száma több mint 1.800.000, a belföldi pedig 1.508.000 volt, ami 6,3% illetve 9%-os emelkedést jelent a múlt évhez viszonyítva. Ennek ellenére Budapest 30 európai város között szobafoglaltságban 19., nettó átlagárban 28., egy szobára vonatkoztatott költésben csak a huszonhatodik helyet foglalja el.

Niklai Ákos szerint az elfoglalt pozíció mögött alapvetően a szolgáltatások színvonalának hiányosságai állnak. Megjegyezte, hogy a hagyományos küldő országokból csökkenő számban érkeznek vendégek, miközben a környező országok szerepe mind jobban felértékelődik. Kevesebb orosz és német vendég jön Magyarországra  A visszaesés főleg a vidéki szállodákat érintette érzékenyen. Rövidebb lett az itt tartózkodás időtartama is, melynek egyik oka a fapados olcsó légitársaságok által nyújtott olcsó utak kínálatának bővülése. Emiatt sokkal több fiatal érkezik, de kevesebb időt tölt nálunk. Általános tendencia a vendégkör fiatalodása. Fellendül a buliturizmus. Sok helyen úgy hirdetik Budapestet, mint a legolcsóbb sör városát.

A szállodai szobák száma 40%-al nőtt és ezzel együtt a minősített színvonal átlaga is emelkedett 2.95 csillagról 3,5 csillagra. Ugyanakkor az alacsony árak nem követik az infláció mértékét sem éppen ez magyarázza a kedvező hazai ár/érték arányokat, ami alacsonyabb jövedelmezőséggel párosul.

A negatív tendenciák között megemlítette, hogy vidéken nem emelkedett a külföldi vendégéjszakák száma, jelentősen csökkent az üzleti turizmus, és elmaradtak a német vendégek is. Nehezíti a helyzetet a magas reprezentációs adó és a marketingre fordítható kevesebb pénz. Sok vidéki szállodát építettek olyan helyeken, ahol azt sem a piac, sem a kereslet nem indokolta. Ez pedig meg is látszik a vidéki szállodák foglaltsági adatain. Példaképpen talán elég a harkányi 30%-os foglaltsági adatot említeni, de nincs jobb helyzetben Debrecen vagy Szeged sem. A belföldi vendégéjszakák száma viszont megduplázódott.

Budapesten a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 75%-al emelkedett, viszont a vendégek összetétele kedvezőtlen tendenciát mutat. Növekedett a szabadidős turizmus részaránya és csökkent az üzleti és MICE vendégkör. A beutazó piacon a TOP 10 első három helyén Németország, Oroszország és az Egyesült Királyság áll. Újdonság a listán Oroszország, Románia és Csehország, ahonnan az érkező turisták száma 2000 óta több mint nyolcszorosára nőtt.

Az MSZÉSZ elnöke szerint a nem túl hízelgő nemzetközi pozíciónk okai között az alacsony árak mellett több hiányosság is szerepet játszik. Ezek között említette - sok egyéb mellett -, hogy kevés a luxus szolgáltatásokat nyújtó szálloda, melyet pedig a megnövekedett arab vendégforgalom indokolna. Kevés a nagy befogadó képességű rendezvény központ, elmaradt a Balaton és környékének turisztikai megújulása. Negatív hatású az egyéb kereskedelmi szálláshelyek számának növekedés, melyek működését szabályozni kellene. Fontos lenne az Európában legmagasabb Áfa tartalom csökkentése, melyet azután a vállalkozások fejlesztésre fordíthatnának. A túlzott biztonsági intézkedések miatt egyes kutatások szerint 6 millió turista nem jött Európába, ami szintén jelentős veszteséget okozott. Kiemelte azt is, hogy a nemzeti marketingre fordított összeg a 2000-es évek elejétől 25 milliárd forintról 5 milliárdra csökkent, ami jelentősen behatárolja Magyarország mai promóciós lehetőségeit.

A javulás és a fejlődés feltétele, hogy az ágazat szereplői összefogjanak. Ennek elősegítésére a szövetség javaslatokat fogalmazott meg, melynek egyik fontos eleme lenne az átfogó turizmus törvény megalkotása. Szükség van erősebb nemzetközi marketingre, Nemzeti, Budapest, Balaton és egyéb regionális turizmus stratégiák kialakítására, termékfejlesztésre, kapacitásbővítés helyett attrakciófejlesztésre, valamint az adórendszer módosítására.