Ma Hsziao-kuang szerdai pekingi tájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, a szigeten élők és az ottani szervezetek egyaránt kifejezték felháborodásukat és elítélték a Tajnan városban történteket.

A "szövetség a Tajvan megőrzését szolgáló népszavazásért" elnevezésű szervezet több tucat aktivistája még a múlt hétvégén kötéllel döntötte le Szun Jat-szen több méter magas talapzaton álló, három méteres, 600 kilós bronzszobrát, amit vörös festékkel öntöttek le és a kormányzó Kuomintang párt, illetve a Kínai Köztársaság elleni jelszavakat festettek rá.

Szun Jat-szent egyaránt nagy tisztelet övezi a szárazföldi Kínában és Tajvan szigetén is. Úgy tartják, ő volt Ázsia első demokratikus államának megalapítója az 1911-es forradalom után.

A szervezők nyilatkozata szerint akciójukkal egy 1947. február 28-én történt incidensre, leszámolásra kívántak emlékezni. Akkor egy Kuomintang párti felügyelő megvert egy nőt, aki adózatlan cigarettát árult. Az eset kapcsán kirobbant felháborodásban tiltakozók ezreit ölték meg a hatóságok. Csang Kaj-sek vezetése idején tabu volt az eseményre emlékezés, s csak 1975-ös halála után vált e nap hivatalos ünneppé.

A tajnani parkban a csaknem hat évtizedig állt szobor ledöntését vandalizmusnak nevezte a Kuomintang. A pár kulturális és kommunikációs bizottságának vezetője az ellenzéki, szintén függetlenség párti Demokratikus Haladás Pártot hibáztatta a történtekért, amiért nem tudta megfelelően megvédeni a történelmi emlékművet. Egyben mielőbbi helyreállítására szólítottak fel.

Megfigyelők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a tiltakozás jól kifejezi egyes társadalmi csoportok elégedetlenségét a Pekinggel egyre jobb kapcsolatokat ápoló Kuomintang párttal, illetve kormánnyal.