"Úgy gondolom, hogy ha volt is némi kétség, annak el kellett múlnia azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin, nyilvánvalóan közvetve - a kelet-ukrajnai felkelők támogatása és fejlett fegyverekkel való felszerelése, valamint az orosz különleges egységek és hírszerző ügynökök jelenléte révén - felelős-e a történtekért" - mondta Clinton.

Az amerikai diplomácia volt vezetője úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak az ukrajnai konfliktus súlyosbodása miatt szigorítnia kell az Oroszország ellen bevezetett szankciókon. Kijelentette, hogy Európának is meg kell értenie, hogy szembe kell szállnia Vlagyimir Putyinnal. Szavai szerint az amerikaiak és az európaiak kiábrándultak a Washington és Moszkva kapcsolatainak - Barack Obama elnökségének első éveiben történt - "újraindításával" kapcsolatos reményeiből.

"(Putyinnak) van egy terve, az Eurázsiai Unió, amely Európával vetélkedne" - mondta.

"Az európaiak megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseivel - nemcsak az energia, de a választásokba történő beavatkozás és az európai országok sajtóorgánumainak megvásárlásának pénzügyi támogatása révén - igyekszik az Ukrajnához hasonló országoknak elvenni a kedvét attól, hogy az Európai Unió tagjaivá váljanak" - fogalmazott Hillary Clinton.

A politikus egységes fellépést sürgetett az Egyesült Államoktól és az EU-tól, mert szerinte Putyin mindaddig el fog menni, ameddig még "megúszhatja".

"Úgy gondolom, hogy elég intelligens és elég óvatos ahhoz, hogy vissza lehessen őt szorítani. De nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy ez megtörténhessen" - nyilatkozott Clinton, hangot adva véleményének, hogy Putyin "nagyon öntelt".

Clinton szerint az orosz elnök arroganciája a hazájával kapcsolatos elképzeléseiből, valamint egyfajta alapvető bizonytalanságból táplálkozik. Felidézte, hogy Putyin a G20 csoport 2012-es Los Cabos-i csúcstalálkozóján 40 percig váratta Obamát, amiért nem kért bocsánatot. Unottan hallgatta meg a Szíriával kapcsolatos együttműködésre vonatkozó amerikai kéréseket, majd közölte, hogy ő kíván lenni a következő csúcs házigazdája.

A gázai válságról szólva Clinton nem értett egyet Navi Pillaynak, ENSZ emberi jogi főbiztosának azon kijelentésével, miszerint Izrael az erő túlzott alkalmazása révén háborús bűnt követhetett el. Rámutatott, hogy Izrael nagyon nehéz helyzetben van, mert a Hamász palesztin iszlamista szervezet civilek lakta területeken "ágyazta be" rakétáit, valamint parancsnoklási és irányítási központjait. Ez szerinte részben a terület szűkössége, részben pedig a Hamász tudatos döntése miatt alakult így.

Mint mondta, az izraelieknek legitim céljuk az, hogy annyi rakétát semmisítsenek meg, amennyit csak tudnak, és hogy megsemmisítsék a Gázai övezet alatt húzódó alagutakat.

Hillary Clinton leszögezte ugyanakkor, hogy "túl sok ember halt meg, akik közül túl sokan nyilvánvalóan ártatlan civilek, sőt gyerekek".