Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró Gyimesfelsőlokra és Gyimesbükkre is ellátogatott, bebarangolta a Gyimeseket a Hargita megyei területen, ahol a gyimesi csángók élnek, és ahol még az ezeréves határt is meg lehet nézni.

„Olyan csodákat láthatunk itt, és ha az itt élőkkel beszélünk, akkor tényleg megváltozik a gondolkodásunk” – mondta a turisztikai szakújságíró.

A lok, az határt, határszakaszt jelenthetett, mert általában határvédelem volt a feladat, ez a világháború idején sem volt másképpen. Nagyjából 1000 fő a lakossága Gyimesközéploknak, és majdnem mindenki magyarnak vallja magát. A Gyimes-völgyet egyébként a Csíki-medence határolja nyugatról, keletről pedig a Tarkő-hegység.

Mint közigazgatási egység, Gyimesközéplok 1810 körül alakult ki. Voltak bőven szétválások, összeolvadások, sok minden, de egy dologban mindenki egyetértett, hogy az itt lakók segítőkészek és nagyon jó munkások, dolgosak. Az 1800-as évek végén a gyimesi csángók megvásárolhatták a korábban bérelt földeket, ez még inkább motiválta őket, hogy itt maradjanak. Aztán Erdélyt Moldvával összekötő vasút is épült, és Gyimesbükk nagyközség lett.

A gyimesi hagyományvilág egyébként nagyon gazdag, van 30-35 féle tánc. A táncházakba gyakran mennek fiatalok, és táborokat is tartanak. Ilyenkor a táncok megtanulása mellett a fiatalok kipróbálhatják, milyen dézsában fürödni, tábortűz mellett beszélgetni,

Gyimesfelsőlokon nagyjából 700-an élnek, és a 16. században jött létre a terepülés Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeiből. A lok név itt is szintén egy kis völgyet, mélyedést jelentetett, bár van, aki azt mondja, hogy a határterületeket, határvölgyeket is jelölték loknak régen. Az kétségtelen, hogy a terepülés közel feszik a régi magyar határhoz, úgyhogy biztosítani kellett a védelmet. Komoly sááncokat építettek, és a falu melletti hegyen még ma is láthatóak a régi sáncnak a nyomai.

A gyimesközéploki Hidegségpatakán felfele haladva 10 kilométerre érjük el a Muhos patakot. Itt található egy „büdös víz” nevű forrás, melyet az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején gyógyfürdőként hasznosítottak egy kétkádas kis helyiségben. Azóta ennek már csak az emlékei maradtak, no meg a helyi lakosok kívánsága, hogy újra szeretnék élvezni a víz jótékony és gyógyító hatásait.

Erre alapozva kezdte el Prezsmer Emil és fia, Zsolt a 110 négyzetméteres, kétszintes épület létesítését valamint környékének rendezését. Úgy a Gyimes lakóinak, mint a turistáknak szolgálja igényeit e létesítmény, hiszen festői szépségű környezetben, civilizált körülmények között lehet újra élvezni e különleges víz gyógyerejét. A Muhos panzióban 10 szoba várja a vendégeket, a szállás hétvégén és szezonban, minim 2 éjszakára foglalható.

A Csíki-havasok krétakori flis rétegeibe bevágódott Tatros és mellékpatakai völgyében feltörő szénsavas, kénhidrogénes és sósvizek kevésbé ismertek. Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok között, a Tatros baloldali völgyeiben egy északkelet-délnyugat irányú törésvonal mentén ismeretes néhány szénsavas ásványvíz feltörés: Komjáti Kuruc borvíz, a Sötét-pataki forráscsoport és az Antalok-pataki borvíz. Sötétpatakon a borvíz mellett kénhidrogénes, büdösvíz is található, amelyet felmelegítve az Ilona-fürdő hasznosít. Hasonló kénhidrogénes források ismertek Borospatakán, ahol korábban fürdő is működött. Csutura Szádánál büdösvíz, Barackoson a Muhos büdösfürdő, Farkaspallón büdösvíz, Bartosok pataki Büdösvíz és a Tarhavasi sósforrások ismeretes. A sok-sok sós- és büdösforrás vizét a patakok csángó lakói gyógyvízként ma is használják, kádakban hazaszállítják és felmelegítve, reumatikus- és bőrbetegségeiket kúrálják vele.