Már a kelták is termeltek bort a Soproni Borvidéken. A római időkben pedig komoly szőlőkultúra alakult itt ki. A középkorban, a XIV. században Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartották számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország határain. A XIX. századtól a poncichterek, a német ajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A városra jellemző, hogy más borvidékekkel ellentétben a pincéket nem a szőlőkbe, hanem a városban, saját házaik alá építették.

Soproni Borünnep május 21. és 24. között.

Sopron környékén az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó, borvidékünk karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Napjainkban Sopron már büszkén viseli a „Kékfrankos fővárosa” címet, a borkultúra ápolására pedig számos rendezvény nyújt kitűnő lehetőséget.

A Soproni Borünnep hagyományosan a soproni borokról és a térzenéről szól. A három napos ünnepen a legkiválóbb soproni borászatok kínálják kitűnő boraikat a soproniaknak és városba látogató vendégeknek, akik az egykori poncichterek - németajkú szőlőtermesztők - jellegzetes babos pogácsáját is megkóstolhatják. Az utóbbi években a szomszédos országokból - Ausztriából és Szlovákiából - is érkeztek borosgazdák, hogy bemutassák boraikat. A Borünnep a borkultúra terjesztése és a borvidék jobb megismerése mellett zenei programjaival kiváló alkalmat nyújt a kellemes kikapcsolódásra. A látogatókat a jófajta borok mellett kézműves kirakodóvásár várja szebbnél szebb portékákkal.