Idén 20 éves a Yamato, a világhírű japán dob társulat, ezért ebből az alkalomból ünnepi műsorral készültek, melyet a közönség mától vasárnapig tekinthet meg. Az előadás különlegessége, hogy a hallgatók aktívan is részt vegyenek a zene, a ritmus építésében. Együtt nagyobb zajt csapunk! A koncert során a zenekar vándorlása a dobok ritmusára elevenedik meg, és most a közönség is átélheti ezt az élményt.

A taiko dobolás egy igen látványos műfaj, jellegzetes, táncszerű, akrobatikus mozgással és még jellegzetesebb méretű dobokkal. Vannak köztük egészen kicsik, alig néhány ökölnyiek, és akkorák, hogy kitárt karral sem érnék el a két peremét. A Yamato a világ egyik legprofibb csapata, egyáltalán nem szállt fejükbe a hírnévtől és a siker. Hihetetlen fegyelmezett módon készülnek koncertjeikre. Egész életvitelük a gamushara jegyében telik, ami hasonlít ahhoz a fajta szerzetesi szigorhoz, amellyel egy shaolin-kolostor vagy egy hindu remete mindennapjai telnek. A csoport tagjai minden reggel 10 km-es futással kezdik a napot, majd súlyzós edzéssel telik a délelőtt legnagyobb része. Délután csoportosan gyakorolják a dobpergetést, majd este mindenki visszavonul, hogy egyénileg tökéletesítse a tudását. A napi létfenntartó szükségleteket – alvást, evést, tisztálkodást – leszámítva folyamatos edzéssel és hangszeres gyakorlással töltik az időt.

A különböző ütőhangszereknek meghatározó, kultikus szerep jutott a japán kultúra több területén, így a hagyományos No-színház és a különböző templomi rítusok során is. A modern taiko-dobolás a XX. század közepén alakult ki, amikor a különböző japán dob dobfajtákból egységes kamarazene szólamait alakította ki Oguchi Daihachi. A század végére akkora népszerűséget szerzett a műfaj, ami Japán-szerte több mint ötezer különböző zenekar megalakulását eredményezte, de világszerte, elsősorban Amerikában, Európában és Ausztráliában is számtalan amatőr és félprofesszionális zenekar létezik.