Nem is tudom, mit mondanék, ha itt ülne József Attila, és meg kellene magyaráznom, most mi történik a szobrával? - fogalmazott Szőcs Géza, megjegyezve, a költőnek halálában is hányattatott sorsa volt. A nemzet már 1939-ben is mulasztásos kötelezettségszegésben volt József Attilával szemben.

Nem egyedülálló, hogy egy ország ünnepnapot szentel az anyanyelvnek, Törökország ezt már 1936-ban megtette.

Szőcs Géza emlékeztetett: A magyar nyelv ünnepéről szóló határozatot egyhangúan, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án. Az államtitkár a magyar nyelvet nemzeti kultúránk legfontosabb zálogának, nemzeti emlékhelynek nevezte. A nyelvápolást szent kötelességnek nevezte, mint fogalmazott, az új köznevelési törvényben és a készülő nemzeti alaptantervben gondoskodni fognak a magyar kultúra, a magyar irodalom értékeinek védelméről. Ugyanakkor kitért arra is, hogy fontos hogy a diákok idegen nyelveken is tanuljanak.

E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta: A magyar nyelv napja tiszteletére a múzeum kiállította a Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött 1844-es nyelvtörvény eredeti példányát. Emlékeztetett arra, hogy az akkori nyelvtörvény, melynek elfogadásának napját, november 13-át végül az mostani Országgyűlés A magyar nyelv napjának nevezett ki, hosszú küzdelem árán jött létre. Elfogadása, bevezetése a nemzeti identitás alakulásának, a modern nemzetállam megszületésének mérföldköve - fogalmazott.

Schmitt Pál köztársasági elnök üzenetét Kubik Anna színművész olvasta fel. A kultúra és a nyelv mindennél jobban összekapcsol bennünket - fogalmazott Schmitt Pál.