Nem mi vagyunk az egyetlen faj, akik csókolóznak, ugyanis az emberszabású majmok is mutatnak a csókolózáshoz hasonló viselkedést. Hogy kifejezzék izgalmukat, szeretetüket, összeérintik az ajkaikat, de békülési szándékukat is hasonlóan jelzik.

A tudósok nem biztosak abban, hogy miért is csókolóznak az emberek, de egyesek úgy vélik, a dolog a korábbi táplálási szokásokhoz köthető. Bizonyos kultúrákban a csecsemők, előre megrágott ételt kaptak a szüleik szájából, ami egy szeretetteljes dolog, így az ajkak összeérintését ezzel az érzéssel kapcsolták össze. Egy másik elmélet szerint a szeretett ember arcának illatához köthető a dolog, mert egyes kultúrákban ez a másik felismerésére szolgált.

Vaughn Bryant antropológus szerint a csókolózás a tanult viselkedésformák egyike.

Feltehetően a hódítások után, a római hadsereg több olyan kultúrába is “bevezette” ezt a szokást, ahol addig nem csókolóztak az emberek, később pedig az európai felfedezők vitték még messzebbre a csókolózást.

Egy korszakalkotó tanulmány alapján derült ki, hogy a nők jobban vonzódnak az olyan férfiakhoz, akiknek a genetikai állománya különbözik a sajátjuktól, ezt pedig az illat alapján döntik el. Wedekind erre irányuló izzadt póló néven ismert kísérlete is ezt volt hivatott bizonyítani, mégpedig úgy, hogy a kísérletben résztvevő férfiakat arra kérték, mielőtt belevágnak a dologba, zuhanyozzanak le, így az illatuk nagyon gyenge volt.

A legkorábbi írásos utalás a csókra időszámításunk előtt 1000-2000 évről származik, Észak-Indiából.

A szerelem egyfajta drog, vagy ha úgy tetszik gyógyszer a szervezet számára, ugyanis a csók által dopamin jut a szervezetbe, ami egyfajta boldogsághormon, és arra is magyarázatot ad, hogy valaki újjal csókolózni miért vált ki jó érzést belőlünk.

Egyébként, ha kevés dopamin jut a szervezetbe, az okozhat akár étvágytalanságot, álmatlanságot is, szóval ezt elkerülendő is megéri minél többet csókolózni a párunkkal.

Azért mondják, hogy a dopamin egyfajta drogként hat a szervezetre, mert az agy ventrális tegmentális területén termelődik, és ez az a része az agynak, amelyre az olyan addiktív szerek, mint például a kokain is hatással vannak.

Wendy Hill, a pennsylvaniai Lafayette College neurológusa szerint, a férfiaknál a szenvedélyes csók segíti elő az oxitocin nevű hormon termelődését, amely segít kialakítani a másik féllel szembeni kötődést.

A csókolózás azért annyira izgató, mert százszor annyi idegvégződés van nyelvünkben, mint az ujjbegyekben. Még a nemi szervekben sincs ennyi érzőideg.

Az emberek kétharmada jobbra fordítja a fejét csókolózás közben, és ez szintén a csecsemőkori viselkedésformákra vezethető vissza.

A nők sokkal jobban figyelnek arra, hogy a másik félnek milyen a lehelete, vagy a fogai, mint a férfiak.

A férfiak azért is kedvelik a csókokat, mert nyálukkal a libidót növelő tesztoszteront adnak át a nő szájába.

Egy milliliter nyál mintegy 100,000,000 különböző baktériumot tartalmazhat.

Általában csak a második randin csókolózunk először a partnerünkkel.

Csókolózás közben körülbelül 34 arcizmot mozgatunk meg egyszerre.

A testnek tehát szinte minden szempontból jót tesz a csókolózás, és a léleknek sem jön rosszul egy kis boldogsághormon.

Forrás: Középsuli.hu