Egy nemzet turisztikai imázsához szinte kötelezően hozzátartozik, hogy látványosan mutassa be katonai múltját. A történelmi dicsőség és a csillogó külsőségek szinte minden fővárosban évente millió turistát vonzanak. Kattognak a fényképezőgépek, készülnek a szelfik, mentésre kerülnek az utazást megörökítő videók.

Ha Budapesten keres egy külföldi vagy akár belföldi turista hasonló témát a családi albumba, akkor bizony erősen fel kell kötnie a fehérneműjét, hiszen még az itt lakók sem igazán tudják merre és mikor kaphatnak lencsevégre ilyesmit. Pedig őrizhető látványosság, díszelgésre való helyszín akadna bőven Budapesten is. Régen volt Várőrség is.

Vajon csak mi nem vesszük észre, vagy tényleg nem használjuk ki az ebben rejlő turisztikai potenciált?

Kérdéseinket feltettük a Honvédelmi Minisztérium illetékeseinek is. A miniszteri kabinet sajtóosztálya által küldött információkból eléggé felemás kép rajzolódik ki. Hogy hol és mikor lehet díszőrséget felállítani nálunk, azt a 78/2011 kormányrendelet szabályozza.

Díszőrségeink vannak egy-két helyen, viszont térben és időben megtalálni őket, nos, ahhoz nem elég a több éves geocaching gyakorlat sem.

Ha díszőröket akarunk látni, akik állandóan, standard módon megtalálhatók, akkor tulajdonképpen ki sem kell mozdulnunk a fővárosból. Mindössze négy olyan helyszín létezik, ahol állandó az őrség. A Szent Korona Díszőrség (Honvéd Koronaőrség) a Szent Koronát és a hozzá tartozó koronaékszereket őrzi a Parlamentben. A Honvéd Palotaőrség a Sándor–palota előtt teljesít szolgálatot, a Várban. Díszőrök vigyázzák a Kossuth téren Magyarország Állami Zászlóját és - meglepő módon – díszőröket láthat a véletlenül erre vetődő turista a Petőfi laktanya 1. számú kapujánál. Itt van ugyanis a Honvéd Díszzászlóalj helyőrségi parancsnoksága.

Amennyiben ennél többet szeretnénk látni, akkor bizony meg kell várnunk, hogy valamilyen alkalom adódjon. Állami ünnepen, protokoláris rendezvényen, láthatunk díszőröket a Hősök terén, a Fiumei úti sírkertben, sőt, akár a Szent Jobb körmenet idején is. Természetesen ilyenkor a látványosság nem maga az őrség, hanem az esemény. A statisztika szerint leginkább kegyeleti feladatokra, és katonai fogadásokra vonul ki az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állománya. 2

Persze a díszőr nemcsak azért van, hogy álljon és őrködjön. Az őrségváltás szinte napi kötelező penzum a turistáknak a világ minden nagyvárosában. Ebből már sokkal kisebb a kínálat Budapesten, sőt. A minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint egyedül a Sándor palotánál láthat ilyet a szerencsés érdeklődő, méghozzá április 25. és október 24. között évente 6 (!) alkalommal. Minden hónap utolsó szombatján, a Szent György téren, zenei aláfestéssel. Persze csak akkor, ha éppen Budapesten tartózkodik, és valakitől kap egy fülest.

Mit vehetünk ilyenkor lencsevégre?

A HM közlése szerint az „alaki mozgások terén eklektikus a helyzet, jóllehet 1990 után több kísérlet is volt arra nézve, hogy az 1945 előtti alakiságot (díszmenet, fegyverfogások stb.) hozzák vissza, utoljára a HP felállításakor került szóba, hogy a testőr-hagyományokat felelevenítve a testőr díszmenetet és testőr fegyverfogásokat alkalmazzák, döntő áttörés e téren nem történt, alapvetően ma is az 1990 előtti alakiság él tovább, egyes kisebb változtatásokkal.” Ugyanez a helyzet az egyenruhák és a külsőségek terén is. „A rendszerváltás óta eltelt időben folyamatosan napirenden van az a kérdés, hogy az 1945 előtti M. kir. Honvédség tradícióiból mennyit és milyen formában célszerű átvenni a mostani Magyar Honvédségnek. Nincs ez másként a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység esetében sem. A NHD magjául szolgáló Honvéd Koronaőrség 2011-es létrehozásakor alapvető követelmény volt, hogy a Díszzászlóalj ruhájának módosított változata kerüljön bevezetésre. (Ez az egyenruha a rendszerváltás utáni változások terméke, amikor a tányérsapkás-csizmás, szovjet jellegű díszelgőruhát lecserélték Bocskai-sapkás, bakancsos díszelgőruhára.) A HK díszruhája képezte azután előképét a Honvéd Palotaőrség egyenruhájának (a HK skarlátvörös, a HP palackzöld fegyvernemi díszítéssel viseli), és ehhez csatlakozott a Díszzászlóalj új, fehér fegyvernemi színe. Így jött létre a "nemzeti trikolór", amennyiben a három díszegység katonái egymás mellett állnak, vagy vonulnak fel. A "nemzeti trikolór"-nak nincsen hagyománya, ez egy új ötlet, a XXI. század látványcentrikus világának leképeződése a katonai egyenruházatban” – kaptuk az információt a minisztériumtól.

Arra vonatkozóan, hogy vajon a turisták miként szereznek tudomást erről az alapvetően idegenforgalmi attrakcióról nincs információja a HM-nek, hiszen semmilyen egyeztetés nincs közte és a Magyar Turizmus Zrt. között. Mint ahogyan a lehetőség további kiaknázására sincsenek napirenden konkrét elképzelések egyenlőre.

Persze, valószínűleg számtalan ötlet van. Helyszínekben, hagyományokban, lehetőségekben és nem utolsósorban turistákban nincs hiány. Csak az őrségváltás marad továbbra is titokban és szinte ingyenes turistacsalogatóból nincs elég. Az egykori Várőrség visszaállítása Prágához hasonlóan turistalátványosság lehetne. A cseh fővárosban ugyanúgy remekül működik ez, mint Dubrovnikban. Turisztikai hozadékához képest elenyésző költségvetéssel.