A döntés mögött legnagyobb arányban egészségügyi, illetve esztétikai okok húzódnak, ám akadnak, akik kifejezetten a környezet védelme miatt döntöttek unikális étrendek mellett. A kutatás eredményeiből látszik, hogy egyértelműen húsfogyasztó nemzetnek mondhatjuk magunkat.

A tudatos táplálkozás egyre népszerűbb itthon és már komoly tábora van a lakosság körében – mutatnak rá a Pápai Hús, idén április során készített kutatásának eredményei.  Valamivel több mint 4000 ember bevonásával készült felmérés szerint a megkérdezettek 20 százaléka pontosan számontartja a naponta bevitt kalóriamennyiséget, de a válaszadók több mint fele (55,6%) például odafigyel a megvásárolt húsáruk és készítmények zsírtartalmára is. A felmérésből az is kiderül, hogy legtöbben (16,4%) a cukrot iktatják ki étrendjükből, feltehetően a diabétesz vagy annak veszélye miatt.

A válaszadók csaknem 30 százaléka azt mondta, egészségügyi okok miatt választott speciális értendet vagy követ diétát, míg mintegy 15 százalék a súlyproblémáira vezette vissza döntését. Egy kicsiny (2%), ám már jól látható kör viszont a környezet védelmével indokolja diétáját.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy húsfogyasztó nemzet vagyunk. A válaszadók majdnem 90 százaléka elmaradhatatlan alkotóelemként jelöli étrendjében a húsokat és feldolgozott hústermékeket.  Így az talán nem mondható meglepőnek, hogy a fogyasztók 96 százaléka hetente többször – de köztük sokan (33%) akár naponta is – eszik húst. A hús kedveltsége még a diétázók körében is magas. Részletekre bontva; a válaszadók 63 százaléka bármilyen húst beépít diétájába.

A legkedveltebb a szárnyas és a sertéshús, népszerűségük immár hosszú évek óta kikezdhetetlen, ám érdekes adat mutatkozik a húspreferenciák terén. Míg a KSH 2013-as adataiból az derült ki, hogy a magyarországi halfogyasztás jóval az európai átlag alatt van, a Pápai Hús kutatása már figyelemre méltó változásra mutat rá. A kérdésekre válaszolóknak ugyanis majdnem harmada (29,5%) halat fogyaszt a leggyakrabban.

Igencsak figyelemre méltó eredmény, hogy hiába az utóbbi években rendkívül árérzékeny kereskedelmi környezete 10-ből 9 fogyasztó (93,7%) hajlandó a magasabb jobb minőségi húsért, akár többet is kiadni. Fontos igénynek mutatkozik azonban a megbízhatóság.  70,8 százalék ugyanis alkalmanként, s csak akkor hajlandó ezt a magasabb összeget kifizetni, ha megbízható a termék termelői háttere.

„Nagyon fontos számunkra a fogyasztók véleménye, hiszen az ő preferenciáiknak megfelelően igyekszünk alakítani termékportfólióinkat és termékfejlesztéseinket. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy jó irányba haladunk. Őriznünk kell a hagyományokat és tradíciókat. Továbbra is fontos, minőségi árut kínálni fogyasztóinknak, amit eddig is megszokhattak tőlünk. Emellett hangsúlyt kell helyeznünk az innovációra, vegán termékeinkre is. Célunk az, hogy a tudatos táplálkozást elősegítsük minőségi húsainkkal és húskészítményeinkkel, valamint vegán húshelyettesítő termékeinkkel egyaránt – emelte ki Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezetője.

A tudatos táplálkozás és húsfogyasztási szokások mellett a kérdőív kérdései kitértek a böjt hagyományára és böjtölési szokásokra is. A hagyomány már kiveszni látszik, hiszen a válaszadók 68,4% egyáltalán nem tartja a húsnélkülözési keresztény szokást. Azok között azonban, akik továbbra is tartják ezt a tradíciót kifejezetten népszerűek a vegán, növényi alapú húshelyettesítő termékek hiszen a válaszadók majdnem fele, 46,1 százaléka eltérő rendszerességgel fogyaszt húshelyettesítő termékeket. Az ilyen jellegű áruk között érdemi a Pápai Hús húshelyettesítő készítményeinek ismertsége (46,7%). Sőt, a vásárlók között, akik ismerik a Pápai Hús vegán produktumait 12,8% már vásárolt is és előszeretettel fogyasztja azokat.

Az új trendek erre a területre is begyűrűzni látszanak. Egyre többen hagynak fel a hagyományos szószerinti értelemben vett böjtöléssel, azaz a húselhagyással, ám az önmegtartóztatás más alternatív módjait választják.  A legtöbben az édességevéssel hagynak fel, de akadnak, akik a közösségi médián töltött idejüket limitálják.