Az adatgyűjtés Ausztriában, Svájcban, Norvégiában és Nagy-Britanniában történt - tájékoztattak az Oslói Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS). Egyes gombafajok növekedési ideje 1970 és 2007 között több nappal is elhúzódott.

A gombák kulcsszerepet töltenek be az ökoszisztémákban: lebontják a növényi és állati maradványokat, és sokszor általuk jutnak vissza a tápanyagok és ásványi anyagok a körforgásba.

Elsősorban az erdei gombák ízletes termőtestei ismertek, mint amilyenek a tinóruk, rókagombák vagy vargányák. Ezek ősszel nőnek ki a földből, hogy lemezeik vagy csöveik közül kiszórják spóráikat. A gomba fő tömegét azonban egy földalatti fonalszövevény képezi.

Számos adat lelkes amatőr gombászoktól származik, azonban azok jó néhány részletben megegyeznek a szakemberek által gyűjtöttekkel. Ausztriában a gombaszezon vége átlagosan évtizedenként 1,1 nappal tolódott ki az év vége felé - írják a kutatók. Nagy-Britanniában ez az érték egyes területeken a 6,4 napot is elérte. Norvégiában ugyanakkor akár 3,8 nappal korábban is kezdődött a szezon.

A termőtestek növekedésének változásai számos következménnyel járhatnak, mivel a gombák temérdek lebontó folyamat részesei, amelyeknek során többek közt üvegházhatású szén-dioxid szabadul fel. A táp- és ásványi anyagok körforgása is megváltozhat.