Jelenleg mindössze négy őshonos fafaj él Grönlandon és azok is egy apró déli területre szorulnak. A világ leggyérebben lakott országának számító sziget háromnegyedét sivár jégtakaró borítja. A szakértők szerint azonban 2100-ra zöldellő erdőségek tarkíthatják a sziget területének jelentős hányadát.

"Grönland esetében fennáll a lehetősége annak, hogy sokkal zöldebbé váljon" - húzta alá a vizsgálat vezető kutatója, Jens-Christian Svenning, a dániai Aarhusi Egyetem professzora. - A mai Alaszka és Nyugat-Kanada partvidékein elterülő tűlevelű erdőkhöz hasonló rengetegek - benne szitka-lucokkal és csavarttűjű fenyőkkel - lesznek képesek megvetni a gyökereiket Grönland nagy területein."

Mint hozzátette, mindez új lehetőségeket fog teremteni a grönlandiak számára. A vizsgálat szerint egy bizonyos hőmérséklet-emelkedés mellett Észak-Amerika és Európa 44 fa- és cserjefajának többsége lesz képes megélni a szigeten - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

A Philosophical Transactions of the Royal Society B című folyóiratban megjelent elemzés szerint már most sok faj megélhetne Grönlandon. A növényzet hiányának egyik oka, hogy az erdők maguktól nagyon lassan terjeszkednek. Számítógépes szimulációk szerint több mint kétezer évbe telne, mire Grönland őshonos fái szétterjednének minden olyan területen, amelynek klímája erre már alkalmas lenne 2100-ra.

Az átalakulás valószínűleg hatással lesz a sziget ökoszisztémájára, az északi-sarkvidéki állatok és növények elvesztéséhez vezetve. Más részről viszont jelentős kereskedelmi lehetőségek nyílnának meg az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és a turizmus révén. Svenning szerint az emberek aktív szerepet játszhatnának Grönland bezöldesítésében az új növényfajok terjeszkedésének felgyorsításával.

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy egy melegebb Grönland sokkal sérülékenyebb lesz az invazív fajokkal szemben. Mint elmondta, amennyiben a fajok behozatala és ültetése mindenfajta kontroll nélkül zajlik, annak rendkívül kaotikus fejlődés lehet az eredménye.