Az indiai, brit és ausztrál tudósok kutatásaikról a Journal of Archaeological Sciences folyóiratban számoltak be.

A gigantikus Billa Szurgam-barlangban elsőként 1884-ben Bruce Foote brit geológus végzett feltárásokat. A továbbiakban a barlangban folytatott ásatások során kő- és csonteszközök sokasága, edénytöredékek és állati csontok kerültek elő, amelyek az őskori ember jelenlétére utalnak. Mindazonáltal semmi jel nem utal arra, hogy a barlang hosszabb időn át állandó lakhelyül szolgált volna a prehistorikus népességnek - olvasható a The Telegraph angol nyelvű indiai lap online kiadásában.

A barlang falán, a mészkőben egy bevésést fedeztek fel, amely három koncentrikus rombuszt ábrázol. A vésetekből kiemelt kalcium-karbonát apró szilánkjainak kormeghatározását egymástól függetlenül az Oxfordi Egyetem, valamint az Ausztrál Nukleáris Tudományos és Technológiai Szervezet (ANSTO) szakemberei végezték el. Adataik szerint a sziklarajz 4100-5400 éves lehet.

A tudósok szerint valószínűleg egy átmeneti, a vadászó-gyűjtögető életmódról földművelésre váltó közösség tagjai hagyták hátra.

"Valószínűleg sohasem tudjuk meg, hogy a rajz mit jelképezett a korabeli emberek számára" - vélekedett Paul Tacon, az ausztrál Griffith Egyetem tudósa, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint elképzelhető, hogy az ábra lépsejtet vagy mézgyűjtő helyet jelölhetett.

"Az ábra segítségével nemzedékeken át kommunikálhattak az emberek, megjelölve, hogy ez, mint napjainkban is, ideális mézgyűjtőhely" - jegyezte meg Paul Tacon.