Az igazgatóság jelentése szerint a társaság sikerrel kezelte a globális pénzügyi és hitelezési válság kihívásait és teljesítette a menedzsment előzetes célkitűzéseit. Ezzel alapvetően járult hozzá ahhoz is, hogy a magyar pénzügyi szektor megőrizze stabilitását.

A közgyűlés első részében ügyrendi kérdésekről szavaztak a részvényesek. Ezek között szerepelt az a javaslat is, mely úgy módosította volna az alapszabályt, hogy az egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jogokat az eddigi 25 vagy 33%-ról 10 százalékra módosítsa. Ezzel megakadályozva azt, hogy egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport túlzott erőfölénnyel rendelkezze, A módosítási javaslatot, - mely már a tavalyi közgyűlésen is felmerült - a közgyűlés idén is elutasította.

AZ ügyrendi szavazások után Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató értékelte az OTP Bank csoport 2009. tevékenységét. Megállapította, hogy a 2008-hoz képest a likviditási körülmények kedvezőbben alakultak. Az OTP a legjobb európai bankok között szerepel. Aktív betétgyűjtési politikájának köszönhetően 6 milliárd euronyi likviditási tartalékkal rendelkezik. Ugyanez vonatkozik a tőkehelyzetre is, hiszen – bár a bank külső tőkeemelést nem kapott – ma a világ legjobban tőkésített bankja. Ugyanez vonatkozik a külső hitelekre is – hiszen mint fogalmazott -, általában ezek felvételét nem az OTP Bank kezdeményezte, viszont üzletpolitikai szempontból szükséges volt ezek elfogadása. Példaként az EBRD 200 millió euros hitelét említette, melyet nem is hívtak le. Kedvezően alakultak a részvényárfolyamok is. A tavaly márciusi mélyponthoz képest jelentős volt a javulás, melyből a kisbefektetők is jelentősen profitálhattak.

Csányi Sándor felhívta a figyelmet rá, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet továbbra sem stabil. A görög és portugál krízis figyelembe vételével javasolta, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az OTP idén se fizessen osztalékot, hiszen óvatos tőkepolitikára van szükség a továbbiakban is. Véleménye szerint, a bank papírjainak árfolyam emelkedése kárpótolja a részvényeseket az osztalék elmaradásáért, Az így fennmaradó pénzeszközöket inkább azokban az országokban kívánja a társaság befektetni, ahol a piaci részesedése alacsony. Az OTP jelentős eredményjavulásra számít Ukrajnában, hiszen a kockázati költségek a csoportnál a válság előtti 50 milliárd forintról 230 milliárd forintra emelkedett, ami azt jelent, hogy mintegy 200 milliárd forintos potenciális eredményjavulás is elérhető.

AZ elnök-vezérigazgató külön kiemelte a legnagyobb hazai pénzintézet meghatározó szerepét az adósvédelmi védelmi programban. Az OTP proaktívan keresi meg a bajbajutott hiteleseket. Jelentősen, - 8%-al – nőtt a vállakozói hitelállomány és Magyarországon mintegy 7 százalékkal növekedtek a betétek is. A közgyűlésen ismertetett üzleti terv központi eleme, hogy a menedzsment szerint továbbra is a kockázati költségek nehezen becsülhető alakulása határozza majd meg a várható profit nagyságát. A költségcsökkentés továbbra is kiemelt jelentőséget kap a cég üzletpolitikájában. A közgyűlés követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor elmondta, hogy Az OTP csoport több országban is vizsgálja a terjeszkedés lehetőségét, akár magyar bank megvásárlása is szóba jöhet. Az elnök-vezérigazgató konkrét bankot nem nevezett meg.

Óvatos tőkepolitikával folyamatos fejlődés