A központi lapok az utóbbi napokban címlapjukon foglalkoztak a témával, az ország számos pontjának éttermeiben a vendégek figyelmét a bejáratnál táblák és üres tányérok hívják fel a pazarlásra, s mind több ismert személyiség is felszólalt az ügy érdekében.

A központi televízió, a CCTV riportjában ismertetett statisztikák szerint évente több száz millió tonna maradékot hagynak az éttermek asztalain a kínai emberek, ami csaknem 200 millió ember egész éves étkeztetésére elegendő lehetne. A televízió egyetemi kantinoktól kezdve utcai éttermeken át ötcsillagos szállodákig mindenféle vendéglátóhelyet végiglátogatott, hogy az élelmiszerpazarlásról beszámoljon. A riporterek mindenhol ugyanazt tapasztalták: a megrendelt ételek jelentős része, becsléseik szerint legalább 20 százaléka a kukában végzi.

Január közepén a kínai internetezők a több mint 420 millió regisztrált felhasználót jegyző Sina mikroblogon indítottak kezdeményezést a pazarlás ellen. A "tiszta tányér-hadművelet" népszerűségét az is mutatja, hogy a szociális platformon már több mint 13 millió bejegyzés született a témában, a mikroblogolók étkezés után maradt üres tányérjaik százairól töltöttek fel képeket a Sinára.

A pénteki Zsenmin Zsipao pártlap a hivatalos fogadások, állami rendezvények, konferenciák részvevőinek pazarlására is felhívja a figyelmet, mondván: a közpénzből finanszírozott eseményeken való takarékosságot is fokozni kellene. A puszta szavak ugyanakkor nem elegek, a szabályozások és a felülvizsgálat szigorítására lenne szükség - véli az újság.

Jüan Long-ping agrártudós, a szuperrizsként elhíresült hibrid rizs kifejlesztője így fogalmazott: az élelmiszerpazarlást bűnként és szégyenként kellene kezelni Kínában, a pazarlókat pedig a hatóságoknak kellene megbüntetniük. A pocsékolás azért is megbocsáthatatlan, mert Kínában a lakosság élelmiszerellátása komoly gondot jelent - fogalmazott Jüan, a szuperrizsre utalva hozzátéve: azt kifejleszteni rendkívül nehéz volt, azzal pazarolni ugyanakkor láthatóan nagyon könnyű.