A csalók telefonon banki dolgozónak adják ki magukat, és akár a kötelező adategyeztetésre hivatkozva, akár más ürüggyel kérik el az ügyfelektől a kártya- és számlaadataikat, valamint internetbanki belépési adataikat (ha az ügyfél nem rendelkezik még internetbanki szerződéssel, köttetnek vele). A csalók az internetbanki aktív tranzakciók hitelesítő kódjait is elkérik az ügyfelektől, így szereznek jogtalanul rendelkezést az ügyfelek számlája és pénze felett. Úgy tudjuk, a csalók közül többen akcentussal beszélnek magyarul.

Az OTP Bank már arról is külön tájékoztatót közölt, mire kell figyelni mindig, hogy az ügyfelek megelőzzék a bajt:

• a bank nem kér PIN kódot vagy egyéb belépési azonosítót, jelszót e-mailben, sms-ben, telefonon
• csak a megszokott módon lépjenek be az internetbank/mobilbanki felületre, semmiképp se sms-ben, e-mailben küldött link segítségével
• csak a hivatalos “store”-ból töltsenek le alkalmazást, óvakodjanak az instant küldött linkektől
• legyen gyanús, ha magyartalan, rosszul megfogalmazott mondatokat tartalmaz az e-mailben, sms-ben kapott szöveg
• mindig ellenőrizék az sms vagy e-mail küldőjét, a honlap megbízhatóságát
• ha például egy meghiúsult tranzakció, vagy adategyeztetés miatt kérnek telefonon banki adatokat, kérdezzen vissza olyan dolgot, amit csak a bank tudhat (pl. utolsó sikeres tranzakció), így leleplezhetőek a csalók
• online rendelésnél a házhozszállítási információkat érdemes a hivatalos oldalon ellenőrizni.