A dokumentum azt tartalmazza, hogy az első idegen nyelv tanulása kötelezően az általános iskola 4. osztályában indul, a 4-6. évfolyamon erre heti 2-5 óra áll rendelkezésre, a 7-8. évfolyamon pedig heti 3-5 óra. A második idegen nyelv oktatása a 7. osztálytól indul. Továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése az 1-3. évfolyamokon, ha az iskola biztosítja a feltételeket külön állami finanszírozás nélkül is.

Az általános iskola első idegen nyelvként az angol, a német vagy a francia tanítását teszi lehetővé. Az anyag szerint nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező némettel találkozzon először. Ezt azzal indokolják, hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, akkor utána egy komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz.

A második idegen nyelv az elsőként választhatókon kívül neolatin nyelv, orosz, kárpát-medencei nyelv, illetve egyéb nyelv is lehetne, például a kínai, a japán vagy az arab.

Kitérnek arra, hogy a nyelvi csoportokat szintenként, nem osztályonként kell megszervezni, így évfolyamonként különböző szintű nyelvi csoportok is kialakíthatók.

A feladatok között szerepel a tankönyvjegyzék felülvizsgálata is. A jövőben csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a tanulók legalább 60 százaléka 5. osztályban A2, 8. osztályban B1 szintű nyelvtudással rendelkezik.

Az elemzés rögzíti: a középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók átlagosan kétharmada kezdő vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is tanult. Azt írták, a négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biztosítják. Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban az első és a második nyelv indításának ütemezése életkor tekintetében azonos a 8+4 rendszerrel. A nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók.

A szakközépiskolában a cél megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak az első idegen nyelvből a B1, a másodikból pedig az A2 szintre, s az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre. A szakiskolában pedig a cél az A2 szintű nyelvtudás szinten tartása, lehetőség szerint fejlesztése, alapvető szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvből.

Kitérnek arra: a legfrissebb, 2012-es Eurobarometer felmérés szerint a magyaroknak csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül még legalább egy idegen nyelvet beszél, és 13 százalékuk, hogy legalább kettőt. Ez nagymértékű csökkenést jelent a magyar lakosság nyelvtudásában az előző, 2006. évi felmérés adataihoz képest (42 és 27 százalék). Magyarország ezzel a 27 EU-tagállam közül az utolsó helyen áll.