Íme, ők a legjobb középiskolás szónokok
2015-06-13 17:20:00 Kovacs R.
Az ELTE Bölcsészettudományi karán rendezték meg az Eötvös József országos középiskolai szónokverseny döntőjét, melyen a huszonöt legjobb szónokjelölt mérettette meg magát.
Akinek több szava van, több ismerete van. (...) Akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. – Dr. Horváth Krisztina, az ELTE Bölcsészettudományi karának dékánhelyettes asszonya ezzel a Babits idézettel nyitotta meg az eseményt.
A verseny célja annak elősegítése, hogy a diákok megfelelően alkalmazzák a nyilvános beszédet, saját álláspontjuk világos, meggyőző képviseletét. Az itt elsajátított gyakorlatok nem csupán a hétköznapi életbe való boldogulást segítik, az aktív közéleti szerepléshez való kompetenciájukat is fejlesztik. Az anyanyelv szeretete, a retorikai tudás erősítése, a logikus gondolkodás, a meggyőző kommunikáció eszközeinek használata, a reflektáló olvasás, a szakmai tanuláshoz szükséges szövegértés, mások személyiségének tisztelete, megbecsülése, az önismeret elengedhetetlen ismérvei egy jó szónoknak.
A verseny menete
A huszonöt versenyző Németh Lászlótól kapott egy idézetet:
"A kultúra nem tudás, nem művészi produkció, hanem valami életet szabályozó elv..."
Érvelniük kellett az idézet mellett vagy ellen, maximum öt percben. A felkészülésre harminc percük volt, a lapra, melyet magukkal vihettek a szónokláshoz, csak kulcsszavakat írhattak.
Dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima-díjas újságíró, a zsűri elnöke összegezte a verseny eredményét, a zsűri meglátásait és tanácsait.
„Remekül felkészített versenyzőket hallhattunk, gratulálok a tanároknak és a diákoknak. A verseny hagyományaihoz hűen nagyon nehéz idézetet kaptak a diákok.
A zsűri nem vizsgálta azt, hogy az idézet mellett vagy ellen érvelt valaki. Pontoztuk a formai kivitelezést: a gesztusnyelvi megnyilvánulásokat, a testbeszédet, a hangsúlyt, a hangerőt, a kiállást, a közönséggel való kapcsolattartást. Levontunk pontot a versenyzőtől, ha túllépte a rendelkezésére álló időt.
Mindezek pontszámban ugyanannyit értek, mint a tartalmi elemek. Ez utóbbiaknál vizsgáltuk egyebek közt az érvelési rendszert, a költői képek használatát, a logikai rendszert, az érthetőséget.” – mondta Dr. Kiss Róbert Richard, a zsűri elnöke, majd ismerette, mi jellemezte a legtöbb előadást.
- A versenyzők gyakran saját generációjukat szapulták, ami furcsa, mivel eddig az volt a jellemző, hogy az idősebb generáció szapulta a fiatalabbat.
- Megjelent sok sztereotípia. Ilyen sztereotípia, hogy a kultúra halála közeledik, az emberek nem járnak színházba, nem olvasnak.
- Több versenyző szerint, mivel a zsűri szuperintelligens lények gyülekezete, elvárják, hogy a legutóbb tanult idézetek mindegyikét ismertessék a diákok. Az idézetek száma fordítottan arányos a versenybeli helyezéssel. Valóság: a logikailag odaillő idézeteket értékelték. Néha a kevesebb több.
- A Németh László idézetben a nem tudás, a nem művészi produkció szerintünk valami olyasmit jelent, hogy több mint tudás, több mint művészi produkció, kevesen ismerték ezt fel. Ettől persze lehetett vagy lehetett volna ellene vagy mellette érvelni.
- Nem jó, ha a jegyzeteknél látszódik, hogy a versenyző vastagon hússzor áthúzott valamit, mert az arról tanúskodik, hogy ő sem biztos magában.
Íme, az első tíz helyezett:
A három nyertes boldogan állt össze néhány fotó erejéig. A velük készült interjúkat a Középsuli.hu oldalon olvashatják el.
