A moszkvai légszennyezés következménye

2010-08-12 00:00:00 Bajory Á. Rita

A napok óta felgyülemlett, erdőtüzek okozta füst egy részét vihar, és zápor oszlatta szét, de a következmények mérlege nagyon súlyos. Az eddig kimutatott károk adatait az orosz hatóságok is "ködösítik".

A moszkvai krízis némileg tompult, amikor megérkezett az átmeneti, hideg levegő a napok óta tartó hőség után Moszkvában. A hallottak száma már ötven fölött van, a dugóban araszoló autók is tetézik a levegőszennyezettséget, és a megbénult város nehezen tér magához. A szén-dioxid szintje meghaladta a megengedett norma hatszorosát, és több állam hazahívta a moszkvai nagykövetségeinek a dolgozóit.

Alig egy nap leforgása alatt 403 helyen gyulladt ki az erdő és ebből 24 helyen tőzeg. Az utóbbi anyagot régen fűtésre is használták, de égése során rendkívül mérgező anyagok szabadulnak fel, ezért másra használják az egyébként értékes, évente csak 3 mm-t összezsugorodó anyagot. Több mint 190 ezer hektár állt lángokban oroszroszágban, és ennek jó része a földdel lett egyenlő. Az orosz fakitermelés az erdőtűz előtt reneszánszát élte, de nem mindig legális eszközökkel, persze. Ez a katasztrófa a Kínaiaknak ad erőfölényt, amellett, hogy több ezren vesztették el munkahelyüket és otthonukat Oroszországban. Meteorológiai adatok szerint 130 éve nem volt ilyen hőség Moszkvában. A patikákban nem kaphatóak a levegőszűrő maszkok, és a mérgezés okozta betegségek elleni orosság. A jelentések szerint több napon is a füstgáz koncentrációja a levegőben 5,7-szeres, a szénhidrogéneké 7-szeres és a tüdőbe jutó részecskéké 3,1-szeres mértékben lépte túl a maximális egyszeri megengedhető értéket.

A hatóságok elferdítik a fenti adatokat, és arról próbálják meggyőzni a lakosságot, hogy a pániknak „nagyobb a füstje, mint a lángja”. Ezzel szemben fontolóra vették az iskola-év kezdés elhalasztását Moszkvában.

Fontolóra vették az iskola-év kezdés elhalasztását Moszkvában.