Amit látni kell - cigánytemplom Hodászon
2010-08-06 00:00:00 szorenyi.p
Ez az a vidék ahová turista ritkán vetődik. A Tisza messzi van, Nyíregyháza is 20 kilométerre. Kiemelkedő építészeti kincse nincs. Ha azonban a lelkünket szeretnénk megfürdetni, akkor érdemes elmenni Hodászra. Csodát láthatunk.
Egy ember még a II. világháború idején elment erre az isten háta mögötti vidékre. Mélynyomorban élő cigány embereket talált itt. Nem menekült el, hiszen pap volt, hanem leült közéjük. Közösséget teremtett. Sója Miklós élettörténete példa lehet a mai 5 perces roma politikusoknak vagy azoknak, akik a budapesti légkondicionált irodákból osztják az észt, hogy mit is kellene tenni a romák felemeléséért. Azokról már nem is érdemes beszélni, akik a cigánypolitikából élnek.
Nyírő András pár éve elment a hodásziakhoz és vezetéknélküli internetet vitt nekik. Nem kergették el, nem lopták el a gépeket, antennákat. Elfogadták. Ő ugyan nem Sója Miklós, aki 40 évet élt a cigányokkal, de eszünkbe jut róla. A hodászi romatemplomról - amit érdemes megnézni, már csak a lelki turizmus kedvéért is - ő írt. Ebből idézünk.
Sója Miklós nem helyezkedett, nem politizált, a saját történelmét írta. Rábeszélte a cigányokat, hogy vessenek családonként 1000 válykot, adják el a magyaroknak. Kicsi telket vettek belőle a putritelep közepén, építettek rá vályogból templomot. A templomban kifüggesztette az ABC betűit az ikonok mellé. Tanítgatta a cigányokat írni-olvasni, késsel-villával enni. Megtanulta az énekeiket, lefordította a görög katolikus liturgiát cigány nyelvre. Vitték volna az ávósok, de a cigányok nem hagyták. Jött '56, megtorlás, konszolidáció, ember járt a Holdon. Sója Miklós csak tanított, énekelt, fordított, misézett. Levelet írt a Fradinak, mezeket, labdákat kért a hodászi cigány focicsapatnak. Lábjegyzet füzetében tartotta nyilván, hogy melyik gyerkőcnek mekkora a lába, hogy jól tudja elosztani az egyházi adománycipőket. A pápától kapott 1000 dollárt, felújította a templomot, felhúzott még egy tornyot. Aztán letelt a negyven év szolgálati idő. Sója Miklós keresett utódot a parókia élére, és rendben nyugdíjba vonult. Az aranymiséjét a budapesti Tabáni templomban tartották. Cigány hívei gyönyörű misztikus dallamokkal köszöntötték. Még a Magyar Rádió is közvetítette az eseményt. 1980-ban ment el Hodászról. A gyerkőcei felcseperedtek, egyikük 6 nyelvű cigányszótárt publikált, van köztük közgazdász diplomás. Hodászon az utódok kőtemplomot, óvodát és anyaotthont építettek.Így kell csinálni, nem öt percre megállni, kenyeret osztani, szörnyülködni. Rá kell szánni azt a negyven évet.