2012-12-09 09:09:00 V.J.
Szinte sírva kérdezte a Fülöp szigeteki főtárgyaló: mikor lesz megegyezés, ha nem itt és most. A klímaváltozás konkrétabban fenyegeti országát, mint a maja naptár jóslatai. Megegyezés volt, de hogy honnan lesz a megvalósításhoz pénz az kétséges.
Megszavazta az ENSZ 18. klímakonferenciája a 2012 szilveszterével lejáró kiotói klímaegyezmény meghosszabbítását. A katari Dohában ülésező testület még nyolc évre dobott mentőövet az egyetlen nemzetközi jogi dokumentumnak, amely az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére kötelez 35 fejlett államot, köztük az Európai Unió tagjaként Magyarországot is.
A konferencia viszont nem adott választ arra, honnan származik majd 2020-tól az az évi 100 milliárd dollár, amely a látványos kudarccal végződött koppenhágai klímakonferencia döntése szerint a klímaváltozás elleni védekezésre kellene fordítani. 2013-ra halasztották a tárgyalásokat a fejlődő országok azon igényéről, hogy új intézményrendszerrel kapjanak több pénzt a globális felmelegedés hatásainak kivédésére és kompenzációt a károk enyhítésére. Az új intézmény fő ellenzője az USA küldöttsége volt.
Az emelkedő világtenger miatt a legjobban fenyegetett kis szigetországok szövetsége rögtön a döntés után közölte: mélységesen kiábrándítónak tartják a "dohai útnak" nevezett dokumentumcsomagot. "Valószínűleg a 3, 4 vagy 5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés felé tartunk. Sokkal többre lenne szükség" - hangzott el fél órával a szavazás után.
A tengerszint 1,43 méterrel emelkedne, víz alá kerülne Amszterdam és New York után Bangkok. A hurrikánok pusztító ereje 37-45%-kal nőne. A szárazföldeken néhol +10 fokkal lenne melegebb; a fajkihalás várható nagyságrendjéről nincs becslés.