Nem ünnepelnek a Húsvét-szigeteken

2010-04-02 00:00:00 szorenyi.p

A nevét onnan kapta, hogy egy holland hajó húsvét vasárnapkor fedezte fel a területet, 1722-ben. Az őslakosok nem ünneplik a Húsvétot, hivatalosan persze vannak rendezvények, mivel Chile katolikus ország. A sziget egyetlen települése Hangaora, ahol van templom, iskola, posta és önkormányzati iroda.

Húsvét helyett Húsvét-sziget őslakói egy furcsa istent, a madárembert tiszteltek. Úgy képzelték, hogy ez egy púpos hátú lény, melynek hosszú csőre van. A törzsi vezető kiválasztása is a madárkultuszhoz kapcsolódott. A sziget melletti sziklán költöttek a barna tengeri fecskék. Tavasszal elkezdték figyelni a helybeliek a madarakat, és az Orongo nevű faluból indulva versenyt futottak a tengerpartig, majd átúsztak a sziklához, hogy megszerezzék a fecskék első tojásait. Akinek sikerült megkaparintania a kultikus tojást, egy évig törzsi és vallási vezető lett. Testét mészkővel fehérre meszelték, haját pedig földdel vörösre festették.

Világszám pénteken 18.30-tól és szombaton 10 órától az Inforádióban.

Aztán az ünneplés helyett egymásnak estek. A békés napok 1600-ig tartottak, amikor kitört a törzsi háború. A legenda szerint a vörös hajú hosszúfülűek küzdöttek a barna hajú rövidfülűekkel. A háborúban kiirtották a helyi erdőket, a foglyul ejtett nőket és gyermekeket pedig megették. A harcoknak végül az vetett véget, hogy 1862-ben jöttek a gyarmatosítók, és mindenkit elvittek a perui bányákba dolgozni. Alig százan tudtak elbújni, az ő leszármazottaik a mai napig itt laknak.

1888-ban Chile elfoglalta a szigetet, a helybeliek manapság a turizmusból élnek.