Szíriából érkezett Bábolnára az első arab

2009-11-23 00:00:00 debreczeni.l

Messze földön híres a bábolnai shagya arab ló, s a tenyésztésével foglalkozó ménesbirtok sok ezer látogatót vonz minden esztendőben. A Királyok Régiójának különleges értéke a ménes, amely a magyar kulturális örökség egyik fontos értéke.

Bábolna puszta neve egy 1268-as oklevélben bukkan fel először. Az Alföldről Bécsbe hajtott híres magyar szürkemarhát a hosszú út után itt válogatták át utoljára, illetve pihentették, avagy hajtották tovább Regensburg-ig vagy adták el a komáromi és győri mészárosoknak. Ma is őrzi ennek emlékét Bábolna főutcája: a Mészáros út.

Később a Szapáry grófok tulajdonába került a birtok, majd 1789-ben II. József a mezőhegyesi ménes vezetőjének - Csekonics Józsefnek - a javaslatára megvásárolta újabb ménesintézet alapítása céljából. 1836-ban került Bábolnára Szíriából a híres Shagya mén, amelynek leszármazottait sok országban igen nagy becsben tartják ma is. Bábolna parancsnokai közül Fadlallah el Hedad Mihály története a legkülönösebb, akit lószeretete 1857-ben hozott a távoli Szíriából Bábolnára, ahol új hazára lelt és később a ménes parancsnoka lett.

A mintegy 268 lóból álló arab ménes alapját 19 tenyészmén és 51 tenyészkanca alkotja. Az arab telivér tenyésztésében kiemelkedő értéket jelentenek a tiszta vérű egyiptomi arab telivérek. A Shagya fajtát az elegancia, harmonikus mozgás, a rendkívüli jó szándék és tanulási képességek mellet a nagy munkabírás és az ideális méretek jellemzik.

A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok egész évben színes és élvezetes programokkal várja a lovaglás és a lovas hagyományok iránt érdeklődőket.