
2026-08-19 00:00:00 Farmosi Nóra
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró ezúttal a Káli-medencéről mesélt a Retro Rádió adásában.
A Káli-medence Balaton-felvidéki karakterét már Hamvas Béla is pontosan érzékelte. Az Az öt géniusz című művében a Balaton-felvidék mediterrán jellegét, sajátos klímáját és tájkarakterét hangsúlyozta. A térség ma is elsősorban természeti és kulturális sokszínűségével vonzza a látogatókat: vulkanikus hegyek, kőtengerek, hagyományos falvak, túraútvonalak, pincék és helyi alapanyagokra építő éttermek sorakoznak egymás közelében.

A Káli-medencét nem érdemes egyetlen nap alatt végigrohanni. Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró, aki családjával járta végig a környék több fontos látnivalóját, kifejezetten a többnapos felfedezést ajánlja. „Kiválasztunk egy települést, ott megszállunk” – mondja, majd onnan csillagtúraszerűen lehet elindulni Tapolca, Szentbékkálla, Köveskál vagy Salföld felé.
Ez a módszer azért is praktikus, mert a látnivalók között rövid autóutakkal lehet közlekedni, miközben maga az utazás is a program része. Ahogy Kiss Róbert Richard fogalmaz: „annyira szép, tényleg az egész környék annyira kellemes, még maga az utazás is” is élményt jelent.

A Káli-medence felfedezését érdemes Tapolca felől kezdeni. A város alatt húzódó tavasbarlangot 1903-ban, kútásás közben fedezték fel. A barlangban 18–20 Celsius-fokos karsztvíz található, a látogatók pedig csónakokkal haladhatnak végig a szűk, kivilágított járatokon. A családi programként is jól működő barlangtúrát Kiss Róbert Richard különösen a gyerekek számára tartja izgalmasnak. „Az egész egy nagy kaland” – mondja a csónakázásról. A barlang után következhet a Malom-tó, amely teljesen más karakterű programot kínál. A tóparton álló egykori malom, a víz fölé nyúló vendéglátóhelyek és a tó élővilága miatt itt már nem a kaland, hanem a pihenés kerül előtérbe. Kiss Róbert Richard szerint a tó környéke „nagyon romantikus hely”, és a vízpart látványa önmagában is indokolttá teszi, hogy a barlangtúra után erre vegyük az irányt.

Szentbékkálla határában található a Káli-medence egyik legismertebb természeti látványossága, a Kőtenger. A hatalmas sziklatömbök a térség vulkanikus múltjának emlékei, formájukat pedig az évmilliók során különböző földtani folyamatok alakították. A hely ma egyszerre geológiai látványosság és aktív kirándulóhely. A sziklák között lehet sétálni, mászni, felfedezni a különböző formációkat, a magasabb pontokról pedig a környező településekre is kilátás nyílik.
A Kőtenger egyik legismertebb képződménye a Kelemen-kő, amely egy háznyi méretű sziklatömb, tetején ingókővel. Kiss Róbert Richard szerint a környék különösen azoknak érdekes, akik kedvelik a szokatlan geológiai tájakat: „köves, misztikus, holdbéli tájak”. A Kőtenger azonban nemcsak természeti különlegesség. A környék kőanyagát egykor építkezésekhez is felhasználták, a kőfaragás pedig fontos helyi mesterség volt. Kővágóörs neve is erre a hagyományra utal.

A Káli-medence déli részén fekvő Salföld más típusú élményt kínál. A településen megmaradt a hagyományos Balaton-felvidéki falukép: fehérre meszelt, nádfedeles házak és régi épületek jellemzik. A Salföldi Major a családosok számára különösen jó program. Rackajuhok, mangalicák, szürkemarhák és bivalyok láthatók, emellett lovasbemutatók, lovaskocsis kirándulások és pónilovaglás is szerepelhet a programban. A környék erdeiben tett lovaskocsis túrák a közeli pálos kolostor romjaihoz is elvezethetnek.
Kiss Róbert Richard kiemeli, hogy a major nem egyszerűen állatbemutató: „meg lehet nézni, hogy milyen volt egykor egy gazdaság”, miközben az őshonos magyar állatfajokról is sokat megtudhat a látogató.

Ha a Káli-medencében járunk, Köveskál kihagyhatatlan állomás. A település régi utcaképe, kőkerítései és hagyományos épületei mellett az utóbbi években elsősorban gasztronómiájával vált ismertté. Kiss Róbert Richard szerint Köveskál „a Balaton-felvidék gasztronómiai központjának” is tekinthető.
A helyi konyha egyik erőssége, hogy a környék alapanyagaira épít. A beszélgetésben szóba kerül a balatoni fogas mandulával, a mandulás sütemény, a kajszibarackkal készített ételek, a helyi gombák, a kemencés lángos és a házi kecskesajt. Különösen érdekes a mandula szerepe: nemcsak halételek mellé használják, hanem sütemények alapanyagaként is. A helyi borok szintén szerves részei a gasztronómiai kínálatnak.
Köveskálról érdemes gyalogosan is felfedezni a környéket. A Fekete-hegy egyik legnagyobb vonzereje a panoráma: a magasabbról jól áttekinthető a Káli-medence, a környező falvak és a vulkanikus táj. Kiss Róbert Richard szerint innen „talán a legteljesebb a panoráma a medence, a Káli-medence egészére”. Ez a kirándulás jó példa arra, hogy a Káli-medencében a gasztronómia és a természetjárás könnyen összeköthető. A túra után vissza lehet térni Köveskál valamelyik éttermébe, így egyetlen napba belefér a mozgás, a táj és a helyi konyha is.
A térség egyik leglátványosabb geológiai képződménye a Monoszló és Zánka között található Hegyestű. Az egykori bazaltvulkánt a kőbányászat során részben elhordták, ennek következtében feltárult a vulkáni belső szerkezete. A mintegy 50 méter magas bazaltoszlopok különleges látványt nyújtanak. A kiépített lépcsősoron a hegy tetejére is fel lehet jutni, ahonnan tiszta időben a Balaton túlsó partja és több környező tanúhegy is látható.
Nem csak nyáron érdemes elindulni
A Káli-medence egyik fontos turisztikai előnye, hogy a programkínálata nem kizárólag a nyári hónapokra épül. A túrázáshoz a szeptember és az október különösen kedvező lehet, de a települések és a gasztronómiai helyek más évszakokban is tartogatnak lehetőségeket.
„Nem csak egy nyári program” – mondja Kiss Róbert Richard, aki szerint ősszel is érdemes felkeresni a természeti látnivalókat és az éttermeket.
A térség legjobb bejárási módja nem feltétlenül az, ha minden látnivalót egyetlen napba zsúfolunk. Egy jól megválasztott szálláshelyről több irányba indulva Tapolca, Szentbékkálla, Salföld, Köveskál és a Hegyestű is könnyen beilleszthető egy többnapos programba. A Káli-medence ebben különleges: ugyanazon az útvonalon találkozik a vulkanikus táj, a falusi épített örökség, az őshonos állatok világa és a helyi gasztronómia. Reggel lehet még egy geológiai tanösvényen túrázni, délután egy régi falut bejárni, este pedig mandulás fogassal vagy helyi kecskesajttal zárni a napot.