
2026-08-09 00:00:00 Farmosi Nóra
Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró ezúttal a calabriai Tropeára kalauzolta el az Inforádió Világszám műsorának hallgatóit.
Ha van olyan olaszországi úti cél, amelynek látványa szinte képeslapra kívánkozik, Tropea biztosan ott van közöttük. A Tirrén-tenger partján fekvő kalábriai város egy nagyjából hatvan méter magas szikla- és kőkomplexumra épült. Az óváros házai szinte belenőttek a sziklafalba, a tenger felől nézve pedig úgy tűnik, mintha az épületek közvetlenül a szakadék szélén egyensúlyoznának. A látvány már önmagában elég ahhoz, hogy az ember megértse, miért nevezik Tropeát Calabria gyöngyszemének.
„Tropea egyszerre szép település, és egyszerre olyan hely, ahol fürödni is jó, mert kristálytiszta vize van” – fogalmaz Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró, aki személyes tapasztalatok alapján mutatja be a délolasz város hangulatát.

Tropea egyik legismertebb jelképe a tengerből kiemelkedő sziklán álló Santa Maria dell’Isola-kolostor és templom. A szikla tövében található a város egyik legszebb partszakasza, amelyhez a tenger felől is egészen különleges perspektívából lehet közelíteni. A strand nem a Maldív-szigetek vakítóan fehér korallhomokját idézi: inkább apró kavicsos, homokos partszakaszról van szó. Éppen ennek köszönhetően azonban a víz kevésbé zavarosodik fel, így sok helyen egészen kristálytisztának látszik. Aki pedig vállalja a kisebb kalandot, akár be is úszhat a kolostor sziklája mellett található barlanghoz. A bátrabbak a sziklákra is felkapaszkodhatnak, sőt a helyszín ugrásra is csábítja a vállalkozó kedvűeket.
„Nem kell hozzá James Bondnak lenni, hogy ide bemenjünk. Egy átlagos turista is meg tudja csinálni” – mondja Kiss Róbert Richard, aki szerint ez a fajta élmény is része annak, ami miatt Tropea más, mint egy hagyományos tengerparti nyaralóhely.

Tropea tengerpartjainak egyik érdekessége, hogy a „homokos” és a „kavicsos” jelzőt érdemes helyi viszonyok között értelmezni. A központi strand például homokosnak számít, de apró kavicsok is keverednek a partba. A távolabbi partszakaszokon már egyre kövesebb lehet a talaj, ezért a vízicipő kifejezetten hasznos. A tenger ráadásul több helyen gyorsan mélyül. A kisgyerekeknél ezért különösen fontos a fokozott odafigyelés, hiszen néhány méter után már jelentősen megváltozhat a víz mélysége.
A strandolás ugyanakkor nem feltétlenül jelent egész napos heverészést. A város fekvése miatt a tengerhez vezető út sok esetben lépcsőkön keresztül vezet, a sziklás terep pedig inkább az aktívabb, sétálni is szerető utazóknak kedvez.
„Ez inkább romantikusoknak ajánlott, akik bírják a lépcsőzést és szeretnek gyönyörű sétákat tenni egy meseszép településen” – emeli ki a turisztikai szakújságíró.
Aki viszont nem riad vissza némi mozgástól, annak éppen ez lehet Tropea egyik legnagyobb vonzereje: néhány perc alatt a történelmi utcácskákból egy látványos tengerparti világba érkezhet.

Tropea óvárosa önmagában is megér egy külön programot. A macskaköves utcák és keskeny sikátorok között éttermek, bárok, fagylaltozók, kézműves üzletek és kisebb boltok sorakoznak. A tengerre néző házak erkélyei különösen látványosak: sok közülük szinte a sziklafal fölé nyúlik.
A város egyik legjobb programja egyszerűen az, hogy az ember elindul valamelyik sikátoron, majd hagyja magát „elveszni” az óvárosban. Egyik irányból a városháza, másikból egy templom, máshol egy panorámás étterem vagy egy kis üzlet bukkan elő.
A hangulat naplemente után lesz igazán mediterrán. A nappali forróság enyhül, de a város ekkor sem csendesedik el. Az éttermek megtelnek, a teraszokon vacsorázók beszélgetnek, a sikátorokban pedig turisták és helyiek keverednek.
„Este 11-kor még hatalmas élet van a városban. Tropea tényleg Calabria gyöngyszeme” – foglalja össze Kiss Róbert Richard.
Aki panorámás vacsorára vágyik, annak érdemes olyan teraszt választania, ahonnan a Santa Maria dell’Isola is látható. A naplemente különösen látványos, hiszen a város nyugati fekvése miatt sok tengerre néző pontról közvetlenül megfigyelhető, ahogy a nap lebukik a horizonton.

Tropea gasztronómiájának egyik legismertebb helyi alapanyaga a tropeai vöröshagyma, az olaszul cipolla rossa di Tropea. A hagyma a helyi konyha egyik fontos szereplője, így az éttermekben és a boltokban is gyakran találkozhatunk vele. A tenger közelsége természetesen a kínálaton is érződik. Tonhal, tintahal, polip és különféle friss halételek kerülnek az asztalokra, sokféle tészta és pizza mellett. A tonhalat többféleképpen is elkészítik, a nyers változattól a sült fogásokig.
A reggeli is mediterrán hangulatú: a sonka, a csípős ’nduja, az olívabogyó, a tojás és a sárgadinnye is megjelenhet a kínálatban. Egy helyi reggeli a tengerre néző teraszon pedig már önmagában is turisztikai élmény. A kalábriai borokat sem érdemes kihagyni. A régióban több jelentős borvidék található, így egy esti vacsora mellé a helyi vörösbor jó választás lehet.

Tropea nem tökéletes. És talán éppen ettől szerethető. A közlekedés, a parkolás, a szállások megközelítése vagy akár egy egyszerű vonatozás is tartogathat meglepetéseket. A délolasz tempó nem feltétlenül igazodik a közép-európai pontossághoz. A szállásadó nem biztos, hogy személyesen várja a vendéget, az éttermek pedig a szieszta idején bezárhatnak. A helyi élet ritmusa azonban ehhez igazodik: délután lelassul, este pedig újra felpörög.
„Ez a mediterrán lazaság benne van a mindennapokban. Az embernek el kell fogadnia, hogy itt nem minden úgy működik, ahogy otthon megszoktuk” – érzékelteti a helyi sajátosságokat Kiss Róbert Richard.
A szieszta ma is része a mindennapoknak: egyes éttermek délután bezárnak, majd késő délután vagy este újra kinyitnak. Cserébe késő este is találunk nyitva tartó helyeket, és még a tengerparton is élénk lehet az élet.

Tropea egyik nagy előnye, hogy nemcsak önmagában izgalmas úti cél, hanem kiváló kiindulópont a környék felfedezéséhez is. A kikötőből többféle hajókirándulás indul a Stromboli, Lipari és Vulcano szigetek felé. A Stromboli különösen izgalmas célpont: a működő vulkán látványa egészen különleges élményt kínál. A nappali hajókirándulások mellett olyan túrák is indulnak, amelyek később érkeznek a Stromboli közelébe, így sötétedés után lehet megfigyelni a vulkáni működés fényjelenségeit.
De még hajóra sem feltétlenül kell szállni ahhoz, hogy megpillantsuk a Strombolit. Tropea több pontjáról, megfelelő időjárási és látási viszonyok mellett, a sziget és akár a vulkáni működés fényei is láthatók. Delfinlesre is indulnak hajók, bár itt természetesen nincs garancia arra, hogy az állatok meg is jelennek. A naplementés hajókirándulások pedig azoknak lehetnek vonzók, akik egyszerűen a tenger felől szeretnék látni, ahogy lebukik a nap.

Tropea egyik legfontosabb turisztikai sajátossága, hogy nem a klasszikus, közvetlenül a homokos partra épített üdülőhelyek közé tartozik. Itt a város és a tenger között szintkülönbség van, ezért a strandolásért meg kell dolgozni – lépcsőzni kell, sétálni kell, és néha bizony korán kell kelni a parkolóhelyért.
Cserébe olyan panorámák tárulnak elénk, amelyekért megéri útnak indulni.
„Önmagában az, hogy fürdünk a tengerparton, este besétálunk az óvárosba, két-három órát sétálgatunk, majd kiülünk egy panorámás helyre, és látjuk a tengert – már ez olyan élmény, amit az ember soha nem felejt el” – mondja Dr. Kiss Róbert Richard.